Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/4)

1985-12-04

i--------------r---------T——

I •*

. ; 1-1- 19 -d./ A politikához való viszonyukat kettősség is jellemzi.

Egyfelől igen aktiv és élénk a politikai információk és a dolgok befolyásolása iránti igény. Ugyanakkor politikai közéleti szerepvállalásuk nagy részüknél alatta van társadalmi jelentőségükhöz képest. . Adatainkból arra a következtetésre jutottunk, hogy e jelenség okai a következők:- Számukra, mint minden másban, úgy a politikai és gazdasági folyamatokban, döntésekben különösen fontos az ok-I -okozati összefüggések ismerete, s ezen a területen hiányérzetük van.- A vállalati gyakorlatban érdeklődésüket elsősorban szak-O mai feladatok kötik le.- A politikában való cselekvő részvételük hiányai, a pox litikai szerepvállalástól való tartózkodás, különösen a beosztott értelmiségiek részéről azzal magyarázható, hogy a vállalatoknál a döntési mechanizmusból - mind politikai, mind gazdasági - kiszorultnak érzik magukat.

Szavuk súlyának növekedését nem a politikai aktivitásban, hanem a beosztásban való előrejutásban látják.- Egy részüket a politikai szerepvállalástól szociális, anyagi helyzetük megoldatlan problémái tartják távol, mivel ezek megoldása nagyon energia és időigényes feladat számukra.

Nem elég tehát a "tudomány és a technika mint termelőerő" fogalmát csak hangsúlyozni, ha megfeledkezünk arról, hogy az intézményesítetten nyújtott tudásanyagot fel is kell tudni használni a gazdasági és politikai gyakorlatban. E nélkül a tudomány, a szakmai tudás nem válik termelőerővé. Következésképpen a műszaki-gazdasági szakemberek felkészültségének, tudásának kihasználása attól függ, hogy mennyire lesznek és vannak érdekelve a vállalatok a nagyobb mértékű hatékonyságban és az ezt elősegítő innovációban.

* I 2 &

j------------------■ ■ ■■ II „Ml «■ '