Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1985-12-04
........ • •>- 8 - Í A jövedelmi viszonyok kialakitásánál ebben a rétegben is fontossá vált a többletmunkák vállalásának különböző formái. Egyharmaduk tagja GM-nek vagy VGM-nek, s ez is mutatja, hogy plusz munkaidő ráforditás szükséges anyag igényeik részleges vagy teljes kielégítésére. A műszaki és közgazdász értelmiség helyét, szerepét a következő nem szorosan vett anyagi jellegű tényezők határozzák meg. t 1 a./ Pályamotivációk, pályakezdés A pályaválasztásban ill. orientáció kialakításában a közvetlen családi és társadalmi környezet meghatározó erővel bir. A pályaválasztásért felelős intézmények hatására mindössze 25 fo-uk választott pályát. Ha a környezeti hatásokon túl a belső motivációkat vizsgáljuk, viszonylag kedvező képet kapunk. Az anyagi és a kényszeres /nem volt más lehetősége, stb./ szempontok - ebben a rétegben -elhanyagolható motívumot képviselnek, az erős szakmai érdeklődéssel és az önmegvalósitási törekvésekkel szemben. Mig a pályára 1 1 1 """ állás, első fázisában elsősorban az alkotási és önmegvalósitási törekvések domináltak, addig a pályakezdés időszakában az anyagi és egzisztenciális gondok .jelentkeztek legerősebben. Szakképzettség szerinti összehasonlításban a szakmai érdeklődés elsősorban a műszakiakra jellemző, az önmegvalósító /karrier motivációk/ a közgazdászoknál erősebben. /-> A pályakezdés időszakában az előzőekben említett motivációk az ellenkezőjükre fordulnak, mivel az egyetemeken, főiskolákon kialakított foglalkozási pályakép a valósággal szembekerülve megváltozik. A felfokozott szakmai igényekkel, és elvárásokkal szemben a vállalatok, üzemek jelentős részénél alulfoglalkoztatottsággál, anyagi és egyéb gondokkal találják magukat szembe. A feszültségpontok közül kiemelést érdemel, hogy a pályakezdők 50 '%-a. kap csak végzettségének megfelelő munkakört.A probléma kialakulásához hozzájárul az is, hogy a felsőoktatás képzési rendszere és a vállalati gyakorlat között egyes területeken aszinkronitás tapasztalható. A pályakezdés gondjait némileg ellensúlyozza az, hogy a vállalati kollektívák és vezetők, emberi hozzáállásukkal igen sokat tesznek azért, hogy a beilleszkedés minél zökkenőmentesebb legyen. Beilleszkedési problémája mindössze 1$ #-nak volt. {' .■
