Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1984-01-04
- i, -Ém ilÜ 1 kapcsolatot 13 v-ban. összegezve: a • zoclelist-: ember eszr.Íny t rte 1í, i jegyeivel kapcsolatos megnyilatkozásaik ismeretében zt mondhatjuk, hogy ismerik és jól alkalmazzak azokat az általános erkölcsi nőm.;-kát amelyek szükségesek, de nem elégségesek a szocialista személyisé. tipus kia. lakúié sóhoz. Eli; szódnak a jő, a rossz, a humánus, vacy antihumánus felismerésében, de az értékrend és a szabályozottság alacsonyabb szintjén. Gyakran néni derül ki ugyanis, hogy egy-e&y "jó" ember kinek és minek az érdekében jő és igaz. Ay ilvénvalóan az életkorra] és az eddigi tapasztala tokkal is magyar-'zható, hogy a konkrét valóság li ~ BBI k fT' n'écsak a szocializáció különböző szintjein rintette mer a gyere-1© _ keket, közvetlen társadalmi tapasztalatokat csak a család közvetítitésevel zereztek, av i nem minői jelent tipikus és pozitív tapasztalatot. Ezt látszik erősíteni, hogy r. munka szerepe és a munkához való pozitív viszony csak a III. 'v.folyamon kerül az élre. A valódi termelő értéket iererntő munkáról nincsenek közvetlen tapasztalataik, vagy ha egy-egy alkalommal vőmeznek ilyen tevékenységet a tapasztalataik nem mindig pozitivek. A tanulás, mint a diák munkája alapvetően különbözik a termelő munkától. Fejleszti a személyisé et, közvetlen értéket azonban nem termel. Ennek me "elelően az érdek neir. olyan kifejezett, mint a valóságos munkánál, a diák egy majdani érdek me valósaiésóért tanul, ami valamikor megtérül, ha me, térül. Ha figyelembe vesszük, hogy tanulóink közel fele /35 - 42 #-iij fizikai dolgozók gye rr eke, az előbbi állítást reális gyökerekhez vezethet j íik vis s za. Általánosítva elmondhatjuk a moralitás alacsonyabb szintjén H állnak, mint az. elvárható lenne, ha az iskolai követelményrendszert «s a társadalmi igényeket is fig•elembe vesszük. Az idejáró tanulók többsége a 3.szabályozási szinten áll, vagyis erkölcsi követelményrendszere kialakulását “"igyelhetjük meg. Éppen ezért a magukról és a társadalomban elfoglalt helyükről kialakult elképzelés és kép gyakran torzult, irreális. Ha azt nézzük, hogy milyen pályaelképzelés él bennük és ezt összevetjük az eredményeikkel, akkor különösen igaz, hogy irreálisak. Mind a négy évfolyamon általános, hogy a tanulók kb. 83 %-a az. értelmiségi pályára gondol, ennek viszont az itt mutatott eredmények a legjobb esetben is 40 %-ban felelnek meg. A pályaválasztás indoklása éppen ezért nagy számban mo, alapozatlan, vagy túl általános:.Vmert ezt és ezt a tárgyat szeretem"; szeretnék az em* í'i I \; '. 3$.----- • ............... _____________________________________J ■ > — - ^ — ---- m - - - ' —- - ■ - — - —..... --- - - - ■ --- - - - -- — - - ..... - - ii
