Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1984-11-21
H" I ' |H - 4 -^B - az importcsökkenés egyes esetekben anyagköltség és ^B munkaigény növekedéssel jár együtt /Pl.: MHD/ ^B - a helyettesítő anyagok, alkatrészek minősége nem mindig felel meg a végtermékkel szemben támasztott követelmé^B nyéknek /Pl.: szerszámgyártók/, amely egyben azt is jel^B zi, hogy a gazdaság belső szerkezetében a háttéripar fejlődésében a kívánt változások még nem történtek meg, ^B - a kiváltás korlátja, hogy egyes nyugati cégek előírják, M hogy mit lehet a termékbe beépíteni. ■ Kedvező, hogy a tőkés import egy része szocialista relációból r beszerzett aruval lett helyettesítve, azonban a szocialista pia-M con egyre erőteljesebben jelentkező cserearány romlás és az ex-M portnál gyorsabban növekvő rubel import a gazdaságossági megfon-M tolások erősítésére és a belső megoldások gyorsítására hívja fel M a figyelmet. M A szocialista export ez évben várható 20% feletti növekedése M együtt jár a minőségi követelmények jobb teljesítésével, valamint M az államközi szerződésekben rögzített határidők pontosabb betar-M tásával. A legnagyobb szocialista exportot bonyolító vállalata-M ink ‘tovább növelték értékesítésüket, ezzel javították piaci stabilításukat. /MHD,124%, MEDICOR 150%, EDZETT 115% stb./ M A gazdálkodás eredményességé nek a korábbi években megszokott gyors M fejlődési üteme ebben az évben megtorpant, mintegy 20% visszae-HH sés várható, aminek következménye a nyereség 15%-ot meghaladó M csökkenése. M A mérséklődést kiváltó legfontosabb okok a következők: M - anyagár és bérköltség emelkedés M - a "tőkés export megszerzését ill. növelését egy bizonyos M szinten túl csak a jövedelmezőség romlása mellett lehetett M biztosítani, M “ a belföldi beruházási piac beszűkülését és a tőkés export M lehetőségének a hiányát több vállalatunk az alacsonyabb M jövedelemezőségű Rbl. export növelésével oldotta meg, B - a maS mindig gyakori ütemtelen anyagszállítások hatását M csak ráfordítás növelő munkacsúcsokkal lehetett kompenzálni,
