Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1983-01-06
V ‘ , vjl- á -sainak áthidalása. Az a tény, hogy a kerületi vállalatok - bár nem egy került nehéz helyzetbe - át tudták hidalni az 1982-es év erős gazdaságpolitikai hangsúlytolódását azt is igazolja, hogy a gazdálkodás szempontrendszerében nőtt a politikai információk jelentősége. A pártbizottság a követelményeknek csak a fő kérdésekre koncentráló, szakszerűbb, a kerület szellemi ka- I pacítását is mozgósító, kezdeményező és következetesen számonkérő munkával volt képes eleget tenni. Gyakorlatunk szerves elemévé vált a testületek helyszini tájékozódása, a felsőbb szervekkel való rendszeres konzultáció, a kiscsoportos tapasztalatcsere a párt és gazdasági vezetők bevonásával, a háttéranyaj gok alkalmazása, a kiemelt kérdések /pl. tőkés export,ötnapos munkahét / beszámoltatás sorozatok megszervezése, módszertani 11 segitségnyújtás stb. Döntő kérdésként kezeltük a külgazdasági egyensúly javítását, majd a népgazdaság fizetőképességének megőrzéséből adódó feladatokat. A kerület jellegéből adódóan, de az export nagyságrendje miatt is ez elsősorban az ipari nagyvállalatokkal való rendszeres foglalkozást jelentette. A közvetlen export ösztönzése mellett fokozatosan az egyensúly javítás áttételes lehetőségei, az importhelyettesítés, a takarékos gazdálkodás, az érdekeltségi és ösztönzési rendszer, az innováció, a termelés területi adottságai, a munkaerőgazdálkodás is bekerült a tartalékok feltárására irányuló gondolkodásba. 1982-ben a nehezebben mozgósítható vagy kisebb öszszegű export ösztönzése is szükségessé vált. így a szövetkezetek lehetőségeit és egyes nem termelő egységek megtakarítási lehetőségei is előtérbe kerültek. A. Pártbizottság hatása a vállalatokra nőtt. A gazdaságirányító szervek részéről a fogadókészség kezdemé; nyezéseink iránt erősödött. A pártszervezetek gazdaságszervező, feltételteremtő munkája tervszerűbbé, sokoldalúbbá, politikailag megalapozottabbá vált. Tapasztalható azonban, hogy a számonkérés, az ellenőrzés, a viszik szacsatolás nem kellő következetességgel valósul meg. A helyi politikai munka középpontjában is az exportnövelő, importcsökkentő, takarékos gazdálkodás segítése, az ezzel összefüggő szervező, szemléletformáló munka állt. Nőtt pártszervezeteink napi opera| | tívitása a gazdasági folyamatok segítésében, így a szállítási I I fegyelem betartásában, határidők koordinálásában. « I ^ _______________________________j * **«► ■ K-éi r ■ ______________--------------------------------------------------------------—------------—--------------------------------I
