Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1980-08-27
5. / A munkaerő-forgalom a fluktuáció mértéke a kívánatosnál ^ kedvezőtlenebbül alakult a vállalatnál* fi Az elmúlt időszakban a belépési forgalom átlagosan 35 a V [(kilépési forgalom pedig 40 /& -os volt. Az átlagos vállalati munkaerőforgalmat több mint 40 $-kal meghaladja a budapesti fluktuáció. A vállalat ki JÍ-át kitelj vő budapesti létszámra az összes belépés 53 az összes II kilépések 57 $-a jutott. Ez a nagyarányú munkaerő-mozgás l igen jelentős kapacitás ill. termelés kiesést okozott. A vállalat vezetésnek jobban oda kell figyelnie arra, hogy Budapesten az említett munkaerő gondok és problémák ellenére általában felvették a szükségeslétszámot, ennek megtartást" ff.azonban nem sikerült. Különböző okok együttes hatásaként 100 ^ ^ |(fő belépésre 121 fő kilépés jutott. Budapesten a belépő dolgozók közül minden ötödik már próbaidőn belül, minden második pedig 6 hónapon belül kilépett. Vidéken e téren is kedvezőbb a helyzet. A kilépések okait vizsgálva Budapesten a munkabérrel kapcsolatos problémák, valamint a lakóhelyre való költözések az összes kilépések közel felét tették ki és azonos súllyal jelentkeztek. A munkabér probléma nagyobb részt az agglomeráció elszívó hatásának következménye. Egyre másra alakultak Budapest környékén mezőgazdasági terinexőszővetlcezeték melléküzemágai, melyekelsősorban ójrtiletlakatos tevékenységet folytatnak. Ezen üzemek - nem mindig szabályos - bérezési gyakorlatával és lehetőségeivel az állami vállalat nem versenyezhet, a zömmel ide eltávozott szakmunkások, ma is 45-50 ?&-kal magasabb keresetet érhetnek el. > A munkaerő forgalmon belül jelentős az elbocsátás 15 # - os aránya, amely összefügg a vállalat 1979. évi azon intézkedő- A f* sóvei, hogy az igazolatlanul mulasztókat fegyelmi utón kell felelősségre vonni, és ismétlődés esetén el kell bocsátani. 6. / A munkaerő helyzet a szakmai utánpótlás helyzetét egyre sür— getőbben veti fel. A létszámhiány elsősorban épületlakatos és hegesztő szakmunkásokban, valamint segédmunkásokban mutatkozott. A hiányzó létszám pótlása egyre nehezebb, a lakatos és he — gesztő szakma nehéz és piszkos, az ipari tanulók száma csökkent. Budapesten alig lehet évi 8 — 10 fő szakmunkástanulót beiskolázni. mi^tt szük®á&efsó vált az átképzések, a szalcmásitó tanfolyamok szorgalmazása. A vállalat évi 90-100 fő létszámmal szervezett rendszeres átképző tanfolyamokat. \
