Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1975-07-31
>- 12 -Az előkészítő munkánk során fontos feladatnak tartottuk a pártszervezetek felkészítését arra, hogy a tömegpolitikai munkában a kongresszusi anyagokból milyen fő kérdéseket emeljenek ki, melyek hangsúlyozására és magyarázatára fordítsanak nagyobb figyelmet. A hagyományos agitációs formák közül a kiscsoportokban, végzett, 6i széles körben szervezett b e s z éIgétesek, véleménycserék nyújtották a legjobb lehetőséget. Túlnyomó többségét - a kerületi PB elhatározásának megfelelően - gazdasági egységenként /osztály, brigád stb./ szervezték és bonyolították le a pártszervezetek. A vitát a politikai, gazdasági, mozgalmi vezetők, propagandisták vezették, együtt a kerületi PB tagjaival, az apparátus politikai munkatársaival. A tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a dolgozók különböző rétegeivel folytatott közvetlen beszélgetések politikai erejét jól kihasználtuk, a. párt onkiyüliek mintegy, ,7.0-.7.5. ff-ávol, tattunk véleménycserét. Egyes pártszervezetek kiemelkedő szervező és tartalmi munkával a dolgozók 90-95 %-át bevonták a kongresszusi anyag feldolgozom'ba. /Láng Gépgyár, MHD, Autóvill, SZU Köszörű/ Volt, ahol egy-egy beszélgetés ahárom órát is meghaladta /Gyár- i; ^ Gépszerelő, VOLÁN 20. V./. Más helyeken szükebb körben /Transzvi: 10 %/, vagy pártnap tartásával tettek eleget e feladatnak. Vau, ahol ezt a munkát csak a következő hónapokban kezdik el /Kende: Juta/, A pártszervezetek többségében egy alkalommal került sor a beszélgetésre, de például a Csavaripari Vállalatnál vagy a VOLÁN 20. 7- nál a csoportos beszélgetés résztvevői a kongresszus fejezetei) k megfelelően 3-5 alkalommal tárgyalták az anyagot. A csoportos beszélgetéseket az aktiv, nyilt, őszinte, vitázó, politizáló légkör jellemezte. A csoportos beszélgetések fő kérdései A vitákon elsősorban azok a kérdések kerültek előtérbe, amelyek közvetlenül a gazdasági épitőmunkával, az élet- és munkakörülr.ényék alakulásával, az üzemi demokrácia helyi érvényesülésével-jm ~ i _____________________________ I
