Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1972-04-20
- 4 - J Költségvetési befizetés, mennyiben hat ki a vállalatra? 1968-ban 336 millió forintot fizettek be a 223 nyereség mellé, arai a költséget terhelte. Nyereségadó 163 millió forint volt, ez a nyereségből ment le. Fele volt akkor a nyereség és a költségek terhére a befizetés. 1971-ben 105 millió a nyeresége a vállalatnak, 316 millió a költségvetési befizetés. .A nyereségadó csökkent, a többi megmaradt.-A fix költség nem jelentkezőtt. Közben bejöttek az újabb adók. Esek is a nyereséget terhelik. A költségvetési befizetésnek a fix része okozza a problémát. Népgazdasági szinten meg kell v.i.zsgálni azt, hogy az a termék, ami exportra'kerül, a vevőtől egy ugyan olyan árszinten kapunk-e nyersanyagot. Kint volt náluk Nyers és Fock elv társ. Az állami visszatéritésnok az állandó fokozatos csökkentését elismerik, nem differenciáltan van megvizsgálva. Ha ezt a terméket kéri a szocialista piac, akkor meg kell vizsgálni népgazdasági vonatkozásban. 90 % fix ár az, ami a gazdaságtalan termelést előidézi. Alaposan próbálták kidolgozni, hol a ^~\ megoldás,1971-75-re tervot készítettek. Ha őzt a tervfeladatot i ^ az 1963. január elsejei létszámmal tudták volna megoldani, akkor k ^ 13-14 milliárdos tervot tudnának végezni és nem volna szükségük r állami visszatérítésre. A hatóságnak a szabad árakat meg kellene határoznia, hogy milyen mértékben lehet emelni. 1972-ben a vállalatnál áremelést elértek a Szovjetuniónál. Feladat: Mit lehet és mit kell tenni vállalaton belül. Intézkedési tervot készítettek. Több létszámuk nem lesz. Anyagi ösztönzésüket úgy próbálják megoldani, hogy ezek a dolgozók megmaradjanak. Sok vállalati probléma van. Állóeszközeik értéke sokkal magasabb, mint amennyi a termelésből bejön. Meg kell vizsgálni, melyok azok az állóeszközök, amikre nincs szükségük. Ezt felmérték, nagyvonalakban tudják csökkenteni az állóeszközeiket. Sok speciális•berendezéssel rendelkeznek, ami kb. 200 millió forintos beruházás. Kérik ennek loirását, hogy ne terhelje Őket. A fizikai létszám csökkent, az alkalmazotti létszám növekedett. 2800 főre szeretnének lemenni. Készletek csökkentése eszközlekötési járulékban mutatkozik. A vállalatra nézve ez igen jelentős. ^ Hosszabb kifutásra, 1975-ig szeretnék végrehajtani. Gazdaságosságot javitó önköltséget csökkentő lehetőség. Ez 170 millió. A mostani 150-hoz ha hozzá jönne a 170, akkor tudnának bért emelni. 3 %-os várható évenkénti emelkedést vártak. Csökkentik 400 millióval az állóeszközök színvonalát. A most belépő dolgozó kényszerhelyzetben van. Figyelembe vették a munkaverseny hatását. Nem várták meg a kormányrendeletet, megkezdték házon belül ezt a munkát. Nem arányosan mentek el a területekről a dolgozók. Van mit tenniük házon-belül. Saját erőből nem tudnak dolgozni, csak állami dotációval. Az ellentmondásokat nem tudják kiszűrni. Várják a felsőbb szervek segítését, várják a szabadárak emelkedésének megállítását, amelyek az arányosság eltorzulása következtében jelennek meg. Foglalkoznak a Munkaügyi Minisztériumban egy olyan tervvel, ami | a bérfejlesztés és a nyereség emelését és nem az összefüggését van hivatva feloldani, hogy olyan vállalatok is meg tudják tar; tani a dolgozókat, akik gazdaságtalannak látszanak. Ezek azok a I dolgok, amikre előbb-utóbb a felsőbb szervek megfelelő határozaj tót hoznak, ez az V. ötéves tervben fokozatosan megvalósul. \_________________________________s____________________ ■ a* • --H.Jfc l:_____:---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------' ' ..ip
