Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1971-02-25
i * I ■ .... i | _ van. Llost viszont az elmondottak mást bizonyítanak. Kérdezi, hogy tulajdonképpen most mi a jellemző? j Kincses Andor et.: Az ismertetett adatokban sok torzulás van. A fontosa.Vb',./inutato,«catr egyenként kellene vizsgálni, különválasztva a vidéki telephelyeiét e központi üzentől.. Ha' saját vállalatát veszi figyelembe m akkor is* láthatja, hogy a központi és vidéki telephely béyszínvonal: . j magasan különbözik egymástól, A munkaerőmosgás 1968-ban kezdődött, ma jelentősen csökkent, sőt a pesti vállalatoknál sokkal kisebb mint vidéken. Amim a pesti vállalatoknál nem figyelik, hogy a másik üzemben ! mennyi o havi kereset, eddig vidéken mindenki tudja, hogy a mezőgazdasági tsz melléküzemágában mennyi c jövedelem. túlórákkal kapcsolatban i,vkí|; ■ ! r. gépipar vonatkozásában Grooámann ot.a3. ért egyet. Vállalatuknál is ;:|j az a tapasztalat, hogy kérni kell a dolgozómat hogy túlórázzanak, s szívesen maradnak, de fenntartják azt a jogot is, hogy ezért a vezetőséget bíráljál'. Viszont meguk is teremtenek olyan helyzetet, hogy szinte ! A' flM- kikónyszeritik a vállalattól a túlórát. j /~\ özl.lá; yi Sándor et. : Sok a torzulás, de megállapíthat^, hogy a kerület i üzelíeineir munkaija’'"eredményes. . feszültségek csökkente’:: az elmúlt évek‘ j ^ hoz viszonyítva, t népgazdaságot súlyos természeti katasztrófa, érte fi az árvízzel, mégis pozitív eredményeket tudunk id.muta.tni. 1\z 1 íi-os nemzeti jövedelem túlteljesítése realizálódott, a dolgozók jövedelemé emelkedett, ami pozitív eredmény. Helytelen gyakorlat lenne a vidéki ■•ff gyárakat szétválasztani a pesti vállalatoktól, hiszen a múlt évi nép-Á gazdasági eredményt vizsgáljuk, ami vidéken is és pesten is ogy. ' túlórát egyenlőié tudomásul kell venni. Az 1971-os évet az uj közgazdaságé szabályzók, bevezet névéi súlyosabbig nak ítéli. A Özankcíó): nagyok, a vállalatok ha nem fordítanak figyel-JS met rá, akkor béremelést nem tudnak eszközölni, sőt az évvégi nyereségük f|||§ sincs biztosítva. Kéri a VB-t, hogy minden vállalat figyelmét hívja fel az uj szabályzókéra, nehogy váratlan dolgok forduljanak elő. Ugyanis a régi szabályzókkal is vannak nagyvállalatok, ahol 2-3 évre előre már államitámogatást vettek fel. Az 1371-ben eszközölhető 2 Á--os béremelést kevésnek találják az emberek az elmúlt évekhez viszonyítva, visszaesést látnak. A túlórákérdésben egyetért az előtte felszólalókkal. Szarka Gyula et. : Véleménye, hogy azok a vállalatok, amelyeknek a vezetése megosztja az évközi bérfejlesztést, juttatásokat, megfelelően gazdálkodik és hagy évvégére is háttérbe szorul azokkal a vállalatokkal akik nem megfontoltak. Pl. Ikarusz, évközben magas bérfejlesztést é | hajtott végre, évvégére nem maradt nyereségük, de 6 nap kifizetését mégis engedélyezték részükre. Az ezővi bérnél a dolgozók már a lakbér .IÁ rendeletre is figyelemmel lesznek. A vállalatuk mérlege elkészült, s a nyereségük nagyobb mint ami tervezve volt, figyelembevéve az 1 ‘g-os nemzeti jövedelem növekedést is. Jé a dolgozók hangulata. A termelékenység növelésével kapcsolatos ösztönzőhöz hozzá teszi az anyagi- és erkölcsi ösztönzés szükségességét is. B o c, s k ó 1 György et.: A kiegészítésekkel egyetért. A textiliparban a kedvező eredmonyek valóban nem csak árváltozásból adódtak. Az IvlHD viszont árváltozás miatt loo millió forint pluszt fizetett 1967-höz képest a kooperáló vállalatoknak. A textiliparnál intenzitásnövekedésnek lehet ezt betudni. A munkaerővándorlás vidéken van inkább, viszont a túlórát vidéken veszik igénybe legkevésbé. Grossmann et. megállapítása, hogy a termelékenysági adatokban vannak Olyan tényezők, amik nem pozitívak, helyes. Viszont tény, hogy a. termelékenység növekedésének üteme felgyorsult. 1968-69-ben visszaesés volt, tehát ehbezképest előreléptünk. I • Pipi I 1 __________£________. » . zap " ’ “ ‘ 1 " " -----—*--;---—‘—----—-- ---——--i—étii_ __1 ____- , • _____
