Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1970-02-12
v §i - 3 - 8 A termelőegységek többségénél az első műszakban sem éri el a loo %ot, 7o és loo % között mozog. A többmüszakos üzemeknél a második műszakban a kihasználás foka ennél lo-2o %-kal, a harmadik műszakban pedig 2o-5o %-kal gyengébb. A termeiőberendezések kihasználásának viszonylag alacsony fokát esetenként, egy-egy speciális gépen, gépcsoporton rendeléshiány, de általában munkaerőhiány okozta. ^ A termelőegységeknek 1969 évben is a munkaerőhelyzet okozta a legtöbb gondot. Budapesti telephelyeken a munkáslétszám tovább csökkent, átlagosan 2,4 %-kal alatta maradt az 1968 évi szintnek. A vállalatok ezt a vidéki telephelyek létrehozásával, bővítésével igyekeztek ellensúlyozni. ^ Kedvezőtlen, hogy úgy budapesti, mint vidéki viszonylatban tovább n övekedett az alkalmazotti létszám aránya az összes létszámon belül. Budapesten a munkáslétszám csökkenése mellett az alkalmazotti létszám közel 6 %-kal növekedett. A vidéki telephelyeken a munkáslétszám közel 15 %-os növekedését, az alkalmazotti létszám mintegy 27 %-os növekedése kisérte*- « A budapesti munkaerőgondok fokozott mértékben jelentkeztek a könnyűipari vállalatoknál, ahol egy év alatt, mintegy 0 %-kal csökkent a munkáslétszám, de kedvezőtlen a nehézipar területén a másfél %-os csökkenés is. Csak a szövetkezeti ipar volt képes munkáslétszámát kismértékben növelni. Jellemző, hogy az iparvállalatok 76 %-nál budapesti viszonylatban a tárgyév során csökkent és csak egy-két vállalatnál növekedett a munkáslétszám, bár a vállalatok többsége a munkáslétszám növelését tervezte Budapesten is. A budapesti munkaerőgondok fokozódásához hozzájárult a vidéki munkalehetőségek növekedése, mely a vidéki ipartelepités előrehaladottságából és a TSZ-ek megerősödéséből adódott. ; I ' . ' j Még nagyobb mértékben befolyásolta a munkaerőhelyzetet a bérszinvonal gazdálkodás ismert rendszere, a vállalatok meglévő eszközállománya, adott gépi felszereltsége, a vállalati fejlesztési alapok elégtelensége, valamint az, hogy a gépesítés költségesebb, mint a létszámemelés. Ez mind túlzottan az extenziv fejlesztésre ösztönözte a vállalatok vezetőit. «________í ~c‘’* -\i>
