Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1969-10-09
*> Kovács elvtárs: A jelentés olyan céllal került a VB elé, hogy a kerület egyik nagy vállalatának - amely 'jelentős tevéknységet fejt ki a lakosság és a népgazdaság szükségleteinek, igényeinek kielégítésére - lássuk tevékenységét. Varinak tapasztalatok, hogy a munka termelékenységűnek emelkedése sok vonatkozásban nem alakul kedvezően a kerület iparvállalatainál. Mit tesz a vállalatvezetés annak érdekében, hogy a termelés nagyobb üternü legyen. Az anyag ezt a célkitűzést alapjában kielógiti. Mutatja a sokirányú f tevékenységet, melyet a vállalat kifejt. Mulatja, hogy a termelékenység olyan alapvető téma, amely a vállalati munka valamennyi lényeges -v és nem lényeges területével szoros összefüggésben van. Az igazság, hogy ez a vállalaton belüli elemző munkában nem képvisel megfelelő I helyet, nemcsak itt, hanem máshol sem* j&lönösen az uj gazdasági mechanizmus bevezetésével előtérbe került a nyereséges gazdálkodás, ami helyes dolog, törekedni gall a nyereségtömeg fokozására, de emellett i nincs megfelelően előtérben a munka termelékenysége. Kialakult az ipari vállalatok vezető garnitúrájában egy torz szemlélet -"ez nem ifi olyan fontos kérdés, csak a nyereség a fontos" - ez csak rövid távon alkalmazható szemlélet, egy vállalatvezetés a termelékenységtől nem tekinthet el, ez a gazdálkodásnak^ a termelésnek alapvető kérdése marad, csak ezt figyelembe véve lehet, nyereséges gazdálkodást biztosítani. Az Elzetbnél azt látjuk, hogy a termelési műt' tó nem alakul rosszul, az általános helyzetnek megfelel, talán kicsit annál kedvezőbb. Ebben lényeges szerepet jáuszik, hogy egyrészt a vezetés ezt a kérdést szemmel tartja, másrészt a vállalat profilja, termékei is olyan? hogy ezek gyártásánál ezt biztosítani lehet. Emellett a nagyvállalatnál és a GYES-ekben több a lehetőség mint amit az elvtársak elértek és a követelmény azt veti fel, hogy a termelékenység nagyobb ütemben növekedjen a népgazdasági és fogyasztói szükségletek kielégítése miatt. A vállalatnál meglévő g^tási színvonal milyensége nem róható fel a jelenlegi vezetésnek. Kedvező, hogy a vállalatnál a gyártmányok színvonala megfelelő, termékeiket el tudják helyezni a kapitalista piacon is. A gyártás színvonala bizonyos tekintetben korszerű, más tekintetben elmarad, alapvetően a fizikai munka fokozására épül és a jövő szempontjából sokáig ez nem járható ut. bármennyire az élő munkaerő az olcsóbb, ennek hátrányai látszanak. A probléma az, hogy gépesíteni kell. Ez népgazdasági megítélés kérdése, ez irányba történnek majd ösztönzések, hogy olcsóbb legyen a gépesítés. A munkaerővel való foglalkozást az is felveti, hogy nincs elég munkaerő- Jelenleg az ipartelepítés kapcsán van lélegzetnyi idő. Tehát minden irány a gépesítés felé mutat, a jövőt illetően jobban ebbe az irán-yba keLl mozogni. Mint szubjektív tényezőt említi a vezetés szemléletének, szinvónalának változtatását, v gazdasági tevékenységet oly módon elemezzék, értékeljék, tartsák szemmel, hogy minden időben a szükséges következtetések .levonását meg tudják tenni. Hibás szemléletet mutat az olyan terv, hogy 4él év alatt teljesíteni lehet az egész éves célokat. Ez nincs összhangban a népgazdaság érdekeivel. A belső piacon jelentős ellfíátatlanság van. í > I-4-__ ‘
