Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1967-04-27
- -------------------~Tyv' , * '<** ♦ í Kifogásol,iák, hogy kicsi a különbsó:: sa.iát .jövődelülik óa a fizikai . dolgozóké kozott, Úgy ítélik 1.103, hogy a végzett ounkák közötti elbírálásnál a minőségi különbség jelenlegi bérezésünk leggyengébb pontja. Bírálják azt is, hogy a kellő anyagi ösztönzésre a jelenlegi bérrendszer non megfelelő, de kellő körültekintéssel ez is jobb lehetne. Helytelenítik az új százalékos bórlevonásra vonatkozó döntést, a művezetőknek nyújtott egyoldalú béremelést, mert ezeknek tulajdonítják, ho.;y a később hozott 10 %-os béremelési lehetőségeket - béralap hiány miatt - a vállalatok többsége érvényesíteni nem tudta. A’ textiliparban, ahol az utóbbi időben jövedelmük átlaga 20 %-kal javult, a hangulat általában jgbb, elegedet- i tebbek az utóbbi evek bérpolitikai intézkedéseivel. A felső vezetőknek /i szgató, főmérnök. ;áre mv s ég-vezető/ az általános hangulattól bizonyos mértékig* eltérő a véleményük. Nem tartják általában ők som kiélégitőnek jövedelmüket, a kialakult arányokat, de ennek okait a népgazdaság teherbírásában, hazai adottságokban keresik. /Pl. 1956 6*-előtti népgazdaság fejlesztésének felfogásában, a műszaki fejlesztés eredményeiben,/ Az évi átlagkereset 1965. évi bázishoz képest 1964-ben és 1965-ben növekedett, /104 % és 106,%/ mig 1966-ban a növekedés üteme meg- _ torpant. /109 %•/ Az,1966. évi átlagbér alakulása; 1.500 Bt - 2.500 Ft. között 29,3 %\ 2.500 r 5.500 Ft. között 51,5 % és 3.500 Ft. , felett 15,5 % a,megoszlás. Prémiumot kopott,1.429 fő, azaz 7ö,9 %• Ebből 1.600 - 3.000 Ft-ot 19,8 %; 3.000 - 6.000 Ft-o't 21,0.% és 6,000 Ft. felett 10 %. Legnagyobb súllyal 1'.200 - 3.000 Ft. szere- ' pel, ez 27,7 %. . , ' A műszaki értelmiség jövedelmének megítélése' több vonatkozásban jogos, elsősorban a 3.000 Ft,-dg terjedő k^tegóriábano Okai: az elavult bérezési formák és azok a tarthatatlan arányok, amelyek nem veszik .kellően figyelembe a végzett munka megfelelő minőségét, nem ösztönöznek kezdeményező készségre, felelősségvállalásra, a munka mennyiségének növelésére. További oka az eddigi bérezés helytelen gyakorlatában több esetben a szubjektív tényezők’[ megengedhetetlen érvényesülése. [’ ■ M._______________________________J ■ .-I.-________________________________________________________________________________________________________________________________________________— —