Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1966-10-13
I terület egy részénél vezették ezt be? annak ellenére, hogy a dolgozók többször kérték ennek általanositását minden részlegnél.- A vezetés színvonalát illetően ellentmondás tapasztalható. Ezt az írásos anyag megfelelőnek értékeli^ ugyanakkor a 2. oldalon megállapítja, hogy ezzel komoly probléma van.- Hogyan ösztönzi a KISZÖV a szövetkezeteknél a megfelelő gyártmányok fejlesztését?- Mi volt az oka annak, hogy a Fémfeldolgozó KTSZ veszteségessé vált?- Mi az oka annak, hogy csökkent az export értéke, a teljes termelési érték, valamint az egy főre jutó teljes termelési érték? ' V á 1 a s z : „ /Békés Miklós elvtárs:/- A társadalmi tulajdon védelme a szövetkezeteknél megfelelő. A revizorok minden szövetkezetben évenként rendszeres, alapos vizsgálatot végeznek, s ez kitérjed a szövetkezet egész tevékenységére. ^ Ezenkívül ellenőrző bizottságok félévenként tájékoztatják a közgyűlést tapasztalataikról. Az elmúlt években jelentősen csökkentek a különféle bűnügyek miatt ihditott eljárások, most már leginkább csak a munkafegyelmet megsértőkkel szemben kell indítani felelősségrevonást, Az ellenőrzés szempontjából nehézséget okoz a sok telephely.- A szövetség nem vezet nyilvántartást a párttagokról. Feladatukat abban látják, hogy a szövetkezetekre háruló teendőket a pártvezetőséggel megbeszéljék, bár volt rá eset, hogy ezt 8 szövetség munkatársai elmulasztották. Jellemző^, hogy a szövetkezeti pártszervezetek nem rendelkeznek megfelelő kommunistákkal. Sok helyen a nemzetközi módszerekhez való igazodás sem egyértelmű. “ A_ szövetkezeti ipar elsődleges feladata a lakosság igényeinek _ kielégítése. Ugyanakkor a párt- és kormányhatározatok a szövetr kezetek feladatává teszik az egyedi és kissorozatok gyártását is. Feladatuk elsősorban az, ho0y a profilba tartozó javitó-szolgáltatő tevékenységet a követelményeknek megfelelően fejlesszék,- A beruházások hasonló módon történnek, mint az állami iparban. A szövetkezetek minden esetben befizetik a beruházási javakat. s a törlesztések összegét a beruházási keret volumenétől függően állapítják meg.- A jövedelem felosztása szövetkezeteknél az alábbi módon történik:- A tiszta nyereség 40 %-át tartalék alapkézésre,- 10 %-át hosszú lejáratú kölcsönalapra az OKISZ-hoz,- 10 %-át különleges alapra, /szociális, kultúrális célokat szolgál/- 40 %-át felosztják nyereségrészesedésre, A bruttó és nettó ár közötti különbözet kerül a jövedelemadó befizetésére. I Maximálisan felosztható nyereségrészesedés: 2 hónap.- 1952-től a szövetségben munkavédelmi felügyelők működnek, | Problémát okoz, hogy az alacsony beruházás miatt a munkavédelmi I fejlesztés igen gyenge. i ' ■ • ' I ■ *
