Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1966-05-05
Benedek Árpád: Költők, miivészek álmodtak arról, hogy a nép művelésére olyan lehetőségek álljanak rendelkezésre, mint most. Az ember az iskolában formálódik, ott szerzi meg az alapvető műveltséget, ezért ig^en nagyjelentőségűnek tartja ennek a kérdésnek a tárgyalását. Az anyag, mit Írásban megkaptunk, kitűnő. Reális képet ad a fejlődésről, arról, hogy hol vagyunk még lemaradva, és melyek az előttünk álló feladatok, A {Qult században Vas Gereben a nemzet napszámosainak nevezte a pedagógusokat, A mi pedagógusaink a szocializmus körülméynei között nagy hivatásszeretett8l végzik munkájukat és csak elismeréssel beszélhetünk munkájukról. Elmondhatjuk, hogy pedagógusainknagyrésze lojalitást tanusit, nem folytat agitációt a rendszer ellen, sőt legnagyobb részük taitási módszerét szenvedélyeosóg jellemzi, a neveié érdekében keresik az uj utakat. Véleménye szerint a magyar iskolahelyzetnek, a pedagógusok helytállásénak I jó bizonyitéka, hogy az általános iskolákból gimnáziumokba és onnan egyetemekre kerülő fiatalok felkészültek. Azt hiszi, az eddigi tapsztalatok alapján legfontosabb feladataz, hogy stabilitásra kellene törekedni, a középiskolai formáknál. A technikumok megszüntetése, a szakközépiskolák kialakítása, az ipari tanulóiskolák szervezése az évek során változott, ez az oktatási rendszerünkben egy instabil állapotot I teremtett. Régen az elemi iskolák elvégzéde után biztosan tudták a szülők és | —^ a gyermekek, hogy a következő lépcső a polgári iskola vagy a gimnázium. A régi rendszerben a fiatalok tudták a konkrét utat és ezt nekünk is biztosítani kell, A szovjet iskola-rendszer is stabil, tudják, hogy merre menjenek. Ha ki tudnánk a formákat kristályosítani, ez abból a szempontból is sokat jelentene, hogy a pedagógusok szakmai képzettségét, illetve színvonalát emelni tudnánk. Úgy gondolja, hogy 197o-re a beiskolázottak száma csökkenni fog, kielégítő lesz az iskolák kapacitása. Az iskolai kultúrát, az oktatási kultúrát az állam mérhetelenül segíti, ezzel megkönnyíti úgy a pedagógusok, mint a tanulók munkáját. Ma már az iskolák rádióval, televízióval és egyéb szemléltető eszközzel rendelkeznek. íi gyerekek felkészültségét ezekkel az eszközökkel nagyban lehet növelni, ez ért fontos, hogy az iskolák maximálisan igónybevegyék a lehetődégeket. Végezetül leszögezi, hogy az anyagot jónak tartja és elfogadásra ajánlja. .Hl ! ! | Dr. Székács Sándor: Az anyaggal egyetért, azonban az a benyomása, hogy egy ' . tekintetben nem járunk helyes utón. A felnőtt oktatás nagyon fontos tényező a társadalom értékének rövelésében. Helyes, hogy egyes poziciók betöltését megfelelő iskolai végzettséghez kötik. De sok még a dogmatizmus, a felnőttek továbbképzésében. Minden felnőtt, aki tovább tanul, hátrányos helyzetben van, mert el kell látnia munkáját, társadalmi munkát kell végeznie, és asszonyok esetében ehez még pltissz feladatként járul a háztartás. Nem helyes tehát olyan tárgyi tudást megkövetelni minden részterületen, mint a gyermekeknél. A felnőtteknek már kialakult életrendje, szokásai, álláspontja, irásformája, stb. van, ezért az iskola feladata készdégüket tovább fejleszteni, amennyire lehetőség van, munkaterületi feladataikkal össaekapcsolani. az oktatást. Nem arra gondol, hogy a tervet kell módositani, hanem a pedagógusoknak rugalmasan kell az iskolai anyagot összekapcsolni az élettel, és az anyagot úgy megkívánni a felnőttektől, hogy az a: • szakmájukhoz hozzáidomuljon, mert mindenkinek meg kell ismernie a fizika általános törvényeit, de nem feltétlenül szükséges ismerni a részkérdéseket ahhoz, hogy jó könyvelő, stb. legyen. Az kellen elérni, hogy a felnőttek esti iskolán való tanulása ne vezessen idegkimerültséghez, idegmegbetegedésekhez, ne uavarja munkájukat, családi életüket. Érthetetlen, miért kell Begyedévenként és félévenként az esti iskolákban a felnőtteknek vizsgát tenniük, mikor egy héten háromszor-négyszer iskolába járnak, az anyagról beszámolnak, Írásban és szóban. Ennek folytán a pedagógusok ismerik az anyagismeretet, tehát feleslegesség válik a gyakori vizsgáztatás, ami idegesítő tényezőként hat, mint maga a tanulás. Kéri, hogy az illetékes elvtársak észrevételét vizsgálják meg és segítsenek hozzá a vizsgák lecsökkefatéséhez, | | M j , . "8_ i , ■ ...
