Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1965-06-17
f; "/J ' . I : § \J » - • 1 jft 1 I Az Elektromos Müvek feladata Budapesten és környékén 770 ezer ipari,kommunális és mezőgazdasági fogyasztó vülamosenergiával való zavartalan ellátása. Az ehhez szükséges villamosenergia átvétele, elosztása és értékesítése. A saját villamoshálózat üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése - építése. Ezzel kapcsolatban a villamosenergia szállítását szolgáló földfeletti és földalatti (kábel) vezetékek, közvilágítási hálózatok és berendezések, továbbá az 5 millió Ft tel - jes költséget meg nem haladó átalakító, - és kapcsolóberendezések (transzfor - mátoráilomások) létesítésének és bővítésének technológiai tervezése. Mivel a villamosenergiát nagy mennyiségben nem lehet tárolni - tartalékolni, ezért a fo — gyasztók mindenkori maximális és változó igényeire kell felkészülni, állandóan készenlétben kell állni. Tehát a berendezések, készülékek meg kell, hogy felel. I jenek a legnagyobb igényeknek is. Ebből következik, hogy a villamosénergiaipar! nak más gyártó iparágakkal való egyszerű összehasonlítása helytelen eredmé -nyekre vezethet. , A vállalatunk áramszolgáltatási területére esik a magyar ipar több mint 50%a és az ország fogyasztóinak egyharmada. Felmérésünk alapján 1980-ig Buda - pest és környékének villamosenergia igénye közel három és félszeresére nő.Igy az 1964. évi 540 MW-os csúcsterhelés 1980-ig 1800 MW-ra növekszik. Ennek ^kielégítése nagyon komoly felkészültséget igényel, mind hálózatépítési, mind üzemviteli és mind műszaki szakember képzésben egyaránt. . Nemzetközi viszonylatban egy ország fejlettségi fokát az ipar, a. mezőgazdaság és a lakosság gépesítésének mértékét az egy lakósra jutó éves villamosenergia mennyiségével szökták mérni. Ezért néhány ország 1962, évi adatait érdemes összehasonlítani: Romániában 438, Jugoszláviában 486, Magyarországon ^3, Lengyelországban .906, Szovjetunióban 1460, Csehszlovákiában 1776, Ausztriában 1819, NDK-bán 2297, USA-bán 4670, Norvégiában 9070 kWó jut egy lakósra évenként*. Vállalatunk árams zolgáltatási területén 1000 kWó jut évenként egy lakósra. Ezekből az adatokból is leszűrhető, hogy a műszaki fejlesztés nagy jelentősséggel bir, 1. Vállalatunkra is jellemző volt az, hogy a műszaki fejlesztés hosszú éveken át ^^láttérbe volt szorítva, nem foglalkoztak vele rendszeresen. Komolyabban, szervezettebben a rrüszaki fejlesztéssel csak 1962 óta foglalkozunk, A vállalat állami -ygzetn szervei sem követelték meg e kérdéssel való alaposabb foglalkozást, u — ugyanakkor vállalaton beliüb nehezítette a vezetők és műszakiak körében uralkodj I nézet, amely szerint ez a tevékenység időtrabló, felesleges elméleti munkát jelent. 1962 végén létrehoztuk a vállalat önálló Műszaki Fejlesztési Osztályát, és ezzel egyidőben elkezdtük politikai nevelő munkával a helytelen szemlélet felszámolását, A Műszaki Fejlesztési Osztály a főmérnök közvetlen irányításával 22 fővel dől -I gozik. Az osztályon belül 3 önálló csoport tevékenykedik, mégpedig hálózatfej -lesztési, állomásfejlesztési és védelmi-automatizálási csoport. Az osztályon 14 mérnök, és 2 technikus dolgozik, valamint rövldebb-hosszabb időre a témáktól függően külső tudományos munkatársakat is alkalmazunk. I Az osztály legfontosabb feladata volt a 15-20 éves távlati fejlesztési terv elkészítése. Azért kellett elsősorban ezt a feladatot megoldani, mert éveken keresztül nélkülözte vállalatunk a hosszabb időre előre megszabott fejlesztési tervet, ennek következtében mindig csak a pillanatnyilag előálló igények alapján fejlesz- I tették hálózatainkat, amely meglátszik a jelenlegi hálózati rendszerünkön, amely I ennek következtében korszerűtlen és nem gazdaságos a továbbépítése. Megem -Ütjük, hogy távlati tervnek beillő program ezt megelőzően csak 1926-ban készült, amely nem ölele fel az egész hálózat építését, csak a 30 kV-os kábelhálózatot, _ - ~ ' T. L — . ...___ . A.............................. * * m>• * .>sajt
