Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1965-05-06
" " -------;!> J . i f ‘ ^ Gyakorlati tapasztalat, hogy a nők körében végzett munkát kézlegyintéssel intézik el. Statisztikai adat szerint nemcsak arról van szó, hogy a jelenlegi feladatok között milyen szerepe van a női dolgozóknak, hanem arról is, hogy a nők tevékenységéről a szocializmus fejlődése is sokban függ. Ugyanis a gyermekek nevelése 90 %-ban a nőkre hárul. Amikor az iskolákban különböző politikai vagy világnézeti témákkal foglalkoztunk, gyakran lehetett tapasztalni, ho^y kommunista szülő gyermekénél érezhető volt, hogy az anyai neveléssel nem áll valami rendben. Hogy nincsenek gyermekek, az a mi rendszerünknek nem egy jó vonása. Mert lehet, hogy csökkennek a gondok az iskolákkal kapcsolatban, de a kommunistáknak előre kell gondolni. Az egyenlőséggel kapcsolatban az a véleménye, hogy a nők egyenjogúság^ a mi társadalmunkaban megvalósult. Vagyis törvények biztosit- — ják a nők egyenjogúságát. Igaz, hogy vannak bizonyos területen ezzel kapcsolatban problémák. De ez egy nagy vívmány, hogy a nők egyenjogúsága megvalósult. Vannak azonban még problémák, elsősorban a fizetésnél. Kirívóan nem lehet a kerületben találkozni hogy az "egyenlő munkáért egyenlő bért" megsértenék, de aHtolltól-tol\ig" megvalósul. Vagy mint például az Adócsogyárban szóvá tették az asszonyok, hogy többet kell letenni az asztalra, hogy munkájukat elismerjék, mint a férfiaknak. Ugyanaz a helyzet a funkcióba való beállításnál. Előfordult, hogy kitünően végzett mérnöknőket háttérbe szorítottak közepesen végzett férfiakkal szemben. Sok leány tanuló végzett most. A Berzsenyi gimnáziumban például e^y fiú tanulót rosszabb eredménnyel felvesznek, mint leány tanulót jó eredménnyel. Egy leánygimnáziumban! Vagy olyan szakmában, ami nem igényel erős fizikai munkát, mint például orvosi, elektrómüszerész, a felvett tanulóknak csak &~a leány. A nőket be kell vonni olyan szakmákban ami nem igényel erős fizikai munkát, mint például villamosipar. Egresi elvtárs által elmondottakkal teljes mértékben egyetért. Kicsit jobban kell gyakorolni kritikát a nők igénytelensóge miatt. Vagyis a nők nagyrésze - és ez tény kérdés is - megvan elégedve életével, az a lényeges számára, ho^y munkáját elvegezze, meglegyen a fizetése és gyermekeit, háztartását ellássa. És ez a mi hibánk is, mert nekünk kell érdeklődésüket felkelteni más dolgok iránt is. Az 1959-es munkásosztályról szóló határozat szerint a női üzemekben növelni kell a női párttagok számát. És olyan üzemek, mint például a Habselyem, nem hajtották végre ezt a határozatot, nem volt ezen a téren növekedés. Az 1959-es határozat után nagyon aktiv tevékenység indult meg azon a téren, hogy a nők munkáját megkönnyitsók. Több nem női üzemben hoztak olyan intézkedést, ami a női dolgozók munkáját nagymértékben könnyítette. 1965 óta azonban van visszaesés, mind kevesebb jutott erre a célra. j ecr | . ' ' -ifi/ '•*(!**.
