Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1961-10-12
' ' 4 _ 'l!' ' . iJ?|| <É$j3 '^P ^ iTj • ri~,; ^*- * ■ > * 0 politikáját, az osztályharc jellegét, stb* A Párt szövetségi politikájának helytelen értelmezése tükröződik abban a tényben, hogy fizikai dolgozóinknak mindössze lo*2 %a, ugyanakkor gazdasági vezetőink 78*5 %-a párttag. Megmutatkozik olyan esetekben is, amikor elvétve egy-egy pártonkivüli dolgozó gazdasági funkcióba kerül* Ez a tagság széles körében és az alapszervezeti vezetőségi tagok között is hónapok, sőt évek múltán is visszatérő beszédtéma, úgy emlegetvén az esetet, mint a párttagság- háttérbe szorítását. Megtalálható akkor is, amikor a piaoi élelmiszer-árak hullámzása mi- I att egyes cikkeknél többet kell fizetni* Ilyenkor támadják a parasztságot, mint szövetségest, mely a munkásság rovására igyekszik jól élni, Az ideológiai képzettlenségből és sértődöttségből fakad a párt egységét lazító olyan széleskörben elterjedt nézet, mely szerint pártszervezetünkben vannak kommunisták és vannak pártkönyvvel rendelkező párttagok is-, akik nem meggyőződésből tagjai a pártos nak. Ugyanebből a talajból táplálkozik az a másik gyakori nézet is, amely megkiilönböztetést tesz az MSZMP-be közvetlenül május 1* előtt, illetve a korábbi hónapok során belépett párttagok között. Ezek a szektáns nézetek minden esetben gerinctelenségw gél is párosulnak, hiszen soha nem a szemébe, vagy a taggyűlésen mondják el, hanem csak szükebb, bizalmasabb baráti körben. A pártalapszervezeti vezetőségek egyrésze nem érti a demokratikus centralizmus lényegét. Ezek a felsőbb pártszervezetekkel szemben a demokráciát igyekeznek előtérbe hozni, a centralizmusból folyó kötelezettségek alól pedig igyekeznek kitérni. Ugyanezeknél az elvtársaknál a vezetésük során a tagság felé inkább a oentralizmus hangoztatása, érvényesítése tapasztalható* Ilyen jelenségekkel leginkább a tagjelöltfelveteli munkáknál ős a pártonkivüliek funkcióba állításánál lehet találkozni. A VB és az alapszervezetek vezetőségei azért sem tudtak a különböző helytelen nézetek ellen megfelelőképpen harcolni, mert gyakran elmerültek jelentéktelen személyi, vagy bérügyekben és különböző üzemi pletykák tisztázásában, vagy tárgyalásában. Utóbbiak is táptalajul szolgáltak az intrikus jelenségek nagymértékű elburjánzásához, amelyek végül is oda vezettek, hogy egy egész sor párttagunk elvtelen személyi ellentétbe került egymással és torzsalkodásaik sok értékes időt, energiát vont el a pártmunkától* Jelentősen hozzájárult az intrika elharapédzésához az a helytelen vezetési gyakorlat, amely alsóbb szinten is tért hódított, hogy egyes személyekre mondott kifogásokat, vagy vádakat nem szemtől-szembe tisztáztak* Mindez a nyílt és segíteni akaró kritika háttérbe szorulásához ás pártszerütlen, nem őszinte légkör kialakulásához vezetett*-6-35 1 á_______________________________________________________________________________
