Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.18.a/4)

1961-09-28

4. A XXII. kongresszus véglegesen szétzúzta a pártellenes csoportot és szervezeti biztosítéko­kat is teremtett, hogy soha ne térhessenek vissza a személyi kultusz hibái. a) A kollektív vezetés elvének szigorú betartása, a választott szervek üléseinek rendszeres összehívása. b) A vezető pártszervek összetételének rendszeres felújítása. Ennek az a célja, hogy meg­nyissa az utat az új, friss erők előtt — másrészt megszabadítani a vezető szerveket azok­tól, akik már érdemtelenül ragaszkodnak a vezető beosztáshoz. Ez az idősebb és fiatal erők összhangja biztosításának helyes útja, a vezetésben a folyamatosság és a friss szel­lem beáramlásának biztosítása. ! c) A vezető szervek tagjainak visszahívása, ha nem szolgál rá a bizalomra. Ez biztosítja a párttagság tömegeinek állandó ellenőrzését, a vezetők és az általuk folytatott politika fe­lett. d) Az új szervezeti szabályzat a párttagok egyik legfontosabb kötelességévé teszi a bírá­lat és önbírálat fejlesztését. Ezí az önelégültség, elbizakodottság, a bürokratizmus, az állami és pártfegyelem megsértői elleni harc legfőbb módszere. • e) Az alsóbb pártszervek maximális öntevékenysége, részvételük a párt politikájának ki­­dolgozásában. 5. A nemzetközi kommunista mozgalomban a XX. és XXII. kongresszus lenini irányvonala el­len léptek fel az Albán Munkapárt vezetői. a) Álláspontjuk lényege: — Eleinte szóban egyetértettek a XX. kongresszus irányvonalával, sőt aláírták a kommu­nista és munkáspártok 1957-es és 1960-as nyilatkozatát, de valójában szembefordultak vele. I — Az utóbbi időben nyíltan is felléptek a XX. kongresszus határozatai ellen. Különösen nem tetszik nekik a személyi kultusz és a hatalommal való visszaélés éles elítélése, va­lamint a párt és állami élet lenini normáinak visszaállítására irányuló törekvés. Mi ennek az oka? Ök maguk is Sztálin és Enver Hodzsa személyi kultuszát űzik. Meg­ismétlik még rosszabb formában azokat a módszereket, amelyeket Sztálin személyi kul­tuszának időszakában a Szovjetunióban alkalmaztak. Ma Albániában kollektív vezetés > nincs. A kritikát nem tűrik, megtorlást alkalmaznak azokkal szemben, akik a lenini nor­mák visszaállításának hívei. A párt és az állami vezetésre jellemző az önkényeskedés, lábbal tapossák a szocialista törvényességet. Kalandor, rokoni csoport uralkodik, amely csak az erőszak és az önkényeskedés segítségével van hatalmon. A nemzetközi kommunista mozgalomban az albán vezetők harcot folytattak a XX. kong­resszus előtti állapotok visszaállítására. Szovjetellenes uszítást folytatnak, rágalmazzák az SZKP vezetőit. Az egyedüli ország, ahol erőszakkal megakadályozták, hogy a töme­gek megismerjék az SZKP új programját. b) Miért nem beszéltünk róla eddig? Azt reméltük, hogy belső elvi vitákban tisztázódnak a nézeteltérések. A remények nem váltak valóra, annak ellenére, hogy az SZKP és a testvérpártok a vitában maximális türelmet tanúsítottak. c) Miért kellett most az egész világ színe előtt nyíltan beszélni a nézeteltérésekről? — Lényegbe vágó elvi ellentétekről van szó, ebben pedig nincs elnézés és megalkuvás. — A hallgatás buzdítás lett volna a kalandor vezető rétegnek.

Next

/
Thumbnails
Contents