Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1961-02-16
Bizonyára van olyan is, aki nem szivesen foglalkozik a mozgalommal, az a véleményünk, hogy az ne csinálja. Semmit nem ér az olyan dolog, amit keszcritenek. Nem. jó dolog az, ha valakit kényszerűének, ho / úttörővezető legyen, senkit nem szabad kötelezni!,: mert abból csak baj van. a mozgalom az teljes embert kiván. Meg kell nézni, hogy lőhetne könnyíteni a munkát. Á Végrehajtó Bizottság a beterjesztést a módosításokkal elfogadta, a határozati javaslatot nem, újat kell készíteni a következő VB. ülésre. ' 3*/ A tanácsi vállalatok^dolgozóinak munkakörülménye i, szociális és mufflcav^dhlmijiű^zute . ’ “ ” "" "" ~ Ülőadó: Bodócs János Az inprodulctiv létszámot nagyban növeli a sok telephely fennállása és létezése. Ismeretes, hogy külön telepvezetőket kell k ilyen esetben alkalmazni és egyéb személyeket, láz mind megtakarítható lenne, ha a vállalatok egy telephelyen dolgoznának. Ez az egyik dolog. A másik dolog, ezelmáLvállalatoknál aok esetben előfordul, hogy külső Uff eszerelés ellenőrzés növeli a látsz.-' ot. Hogyan értékelik a vállalatok gazdasági vezetői az inproduktiv, produktív létszámot. Sok helyen indokolt, de van olyan hely, ahol nem indokolt, pl, a Faipari Szerszámnál nem lehet elfogadni, itt feltétlen vizsgálatot kell folytatni és elemez ni, hogy szükséges-e ez a nagyarányú inproduktiv létszám. A tanácsi vál, lalatok is kötelező tervszámot kapnak. Gazdasági vezetők gazdasági és politikai továbbképzése hogyan van biztosítva. Járnak különböző gazdasági iskolákra. A vasipari tröszt nem figyelt fel, a korábbi iparigazg;tó eltűrte, hogy gazdasági vezetők no vegyenk részt szakmai továbbképzésbe. Most már ilyen nincs a gazdasági vezetők technikumokra, egyetemekre járnak. Korábban abba hagyták és az iparigazgatóság nem figyelt fel rá. A Vasöntő és Tűzhelynek a fpmérnökének meg technikumi végzettsége sincs meg. Politikai ^ képzés elsősorban a szemináriumokon történik. ' A lazaságoknak az oka visszavezethető oda, hogy sok telephelyen dolgoz^ nak, ezzel összefügg a bizonylati fegyelem a vállalati szervezettség kérdése . Mi a termelékenységi fedezet alatt azt értjük, hogy termelés milyen arányban növekszik egy előző bázishoz képest. A termelés növekedés elsősorban miből származik létszámnövelés, vagy a munkatermelékenységből. Jánosi elvtárs: A fluktuációnak mi az oka? A tanácsi vállalatok más helyzetben élnek, mint a minisztériumi vállalatok. Pelveszünk 2o embert, és elmegy lo. Nincs kialakítva a törzsgárda, akik megmaradnak. Amikor mi betervezünk-36 milliót a mi kapacitásunkra, akkor 24 milliót alla__ pitanak meg. Amikor már valamennyire kialakul egy törzsgarda, akkor mi történik, most is el kell bocsátani 3o embert. Persze ilyen esetben nem a törzsgárda tagjait küldjük el. Most már azért kezd kialakulni egy stabil gárda, nincs most már olyan hullámzás, mint regen volt. Vájd a elvtárs: A fluktuáció nálunk is fennáll, bár nem olyan mértékben, mint a többi vállalatoknál. Mi évek óta igyekszünk törzsgardat kialakítani. Az eddigi eredmények elsősorban a törzsgardanak köszönhető." Hz jóban, rosszban együtt van a vállalattal, ez egy^olyan magja a vállalatnak, amire számítani lehet. Meg kell ennnél a kérdésnél azt lac! .- 11 ----------------------------------— --------------------—
