Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1959-10-06
í . i-16- 1 i IS erre a célra messzemenően nem elégséges. Ennek a nagyjelentőségű feladatnak a megvalésitását nem tekinthetlk^csak a mozgiLmi szervek-^ feladatuknak. Még előfordul, különösen a kádermunkában szubjektív vélemény nyilvánítás a ká~ derek ismeretség alapján történő funkcióba helyezése, A kerületi Pártbizottság azon lesz, hogy a Központi Bizottság által megjelölt gazdasági feladatokat a magunk területén maradéktalanul megvalósítsuk. Ennek érdekében javítjuk saját munkánkat, és a kerületi pártszervezetek munkájához is segítséget adunk. Szükséges, hogy a gazdasági irányitó szervek munkájában is lényeges javulás történjen. III. A kulturális forradalom, az ideológiai harc eredményei és tenni valók a i XIII. kerületben. ^ A kerületi Pártbizottság és alapszervezetei kezdettől fogva komolyan vették a marxizmus-leninizmusnak azt az alaptételét, hogy a szocializmus anélkül nem győzhet, hogy a kulturális, ideológiai eszmei területeken, valamint az emberek gondolkodásában neiji hajt végre forradalmat. Ezért a kerületi Pártbizottság az etéren jelentkező munkát az osztályharc egyik fő formájának tekintette. Munkánkat kezdettől fogva alapvetően az eredményesség jellemezte, mégis tartalmasabbá, rendszeresebbé és hozzá lehet tenni "egyértelműbbé csak a Központi Bizottság" művelődéspolitikai irányelvek meg- i jelenése után vált. Az elmúlt 2 1/2 év alatt a kulturális munka területén a kerületi Pártbizottság munkáját az alábbiak jellemezték: ^ 1./ A kerület legfőbb kulturális centrumaiban a párt vonalát érvényre juttatni, az ott meglévő sokféle irányzat között eligazodni és a marxizmus41eninizmus eszméjét érvényre juttatni. Itt olyan kulturális központokról van szó, ahol a kultúra művelőinek létszáma alacsony ahhoz a tömeeghez számítva, amelyet befolyásolnak ilyen, vagy olyaN irányban. Pl. a kerület két színházának müsorpolitikája a József Attila művelődési otthon politikája, filmpolitika és a kerületben élő szobrász, festőművész és irócsoportok tevékenységének befolyásolása. Ebből látható, hogy kezdetben a kerületi Pártbizottság kultúrpolitikai munkája nem a törne, kultúra, hanem a kulturális centrumok irányítására korlátozódott. Az erőnk nem volt sok, s ezt helyesen el kellett osztani, A Néphadsereg Szinház müsorpolitikáját 1958 a szocialista realizmus elvének megkerülése, egyes darabokban annak tagadása jellemezte. Vele qgyjdőben erős volt a jobboldali elemek támadása, akik a mai tárgyú témákkal szemben az úgynevezett "haladó polgári klasszikus" müveketagynmaniffYil •tiiá-grrfr , próbálták napirenden tartani. Ekkor mondta ki a kerületi hogy ebben**** a színházban kétfrontos harc honos, hanem szinte egyertelmuen a jobboldal támadását kell visszaszoritani. ii.»^ ’ ' --.... 1 " 1 ....... ....... —
