Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.18.a/4)

1959-10-06

- 14 - 1 LG Ez a nézet a műszaki fejlesztésnek egyszerű és mégis a munka termelékenységé' fokozó eljárások bevezetéséről lemond. Szükséges, hogy a gazdasági vezető­ink komolyabban vegyék az ujitó mozgalmat is. Az elmúlt félév alatt 2o és 1/2 millió forint megtakaritást eredményezett a bevezetett ujitások száma, ha ehhez még hozzávesszük, hogy nem is össtönzik eléggé az ujitómozgalmat, hogy újítóinknak külön kitüntetés járna azért a harcért, amelyet vivnak egy-egy uj eljárás bevezetéséért, akkor még több megtakaritással lehetne I számolni. Angyalföldön tradíciója van a kisgépesitésnek és a célgépesités­nek, erre sokszáz pozitiv példavan az ellenforradalmat megelőző időszakból. Most ez a mozgalom deprezióban van nálunk és mivel hasznos mozgalom szük­séges, hogy úgy a kerületi Pártbizottság, mint az üzemek vezetői ezt komo­lyan vegyék. 5./ A kerületi Pártbizottság beszámolója részletesen foglal­­^ kozott a termelés elemzésével, de külön kell az emberekről is beszélni, „ akik létrehozzák a termelési értéket. Az utóbbi időben értekezleteken sok— élüzemünnepségekeii is elfeledkeznek róluk. Meg sem említik a munkások küzdelmes harcát. Az anyagi javakat emberek állitják elő, ők pedig küzde­nek, harcolnak a nap minden órájában még akkor is, ha egyes rövid/látó ve zetők ezt nem veszik észre. A munkás nap, mint nap leküzdi magáról a régit, lairálja a korábbi tevékenységét ujit és észszerűéit. Ezt pedi^a^tettek önkritikája, még akkor is ha valaki szemléletében az önkritika úgy jelent­kezik, hogy magát önmarcangolja, ezért mindenki figyelmébe ajánljuk, ho y nagyobb figyelmet fordítsanak az emberre. Nem tudjuk helyeselni,hogy bi­zonyos üzemekben hónaparól-hónapra több ezerrel növekszik a túlórák száma ^/Hajógyár- Darugyár/ azt, hogy vannak üzemek, ahol hiányosak a munkavédel­mi berendezések és ezek következtében növekszik a balesetek száma. Mi örü­lünk annak, hogy az Acélöntő és Csőgyárat már senki nem nevezheti "halál­gyárnak", de nem örülünk annak, hogy egy év alatt a balesetek száma három­szorosára növekdett. Mi büszkék vagyunk arra, hogy sehol az országban any­­nyi szociális létesitmény-^arányaiban'-nem épült mint nálunk, mégsem helye­seljük, hogy lehetnek még olyan fontos gyárak Angyalföldön, mint a Ruhá­zatigyár, ahol 25o nő dolgozó tisztálkodására csak 2 vizcsap áll rendelkezés re. Mi az emberekről messzemenően gondoskodunk, de vájjon nem tűnik fel az Erőmű és Karbantartó Vllllalat vezetőinek az, hogy itt csak a dolgozók 15 %-a ebédel? Igazgatóink, pártszervezeteinek munkáját az emberekről való gondoskodás vonalán nem a hibák jellemzik, a beszámolási időszakban, különösen a Központi Bizottság "munkásosztály helyzetéről" szóló határo­zata nyomán sok régen megoldásra váró hibát megszüntettek. Mégis elmondtuk a hibákat, azért, hogy sem a kér. Pártbizottságnak, sem az üzemek vezetői 4 nek ne legyen nyugta, addig g^Ug a munkások munkakörülményei az adottság­nak nem felelnek meg. I ^ i C*'

Next

/
Thumbnails
Contents