Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1958-10-16
> f ! 't ti A vezetőségben, van két- szerkesztő, ha ennél jobbat; tudnak mondani, akkor mondjanak,'én a magam részéről jobbat nem tudok* Esek a dolgok ténybeli dolgok, est megállapították más szervek Is* így tovább menni nem tudunk a szerkesztéssel* Nem biztos, ho :y ez ®ent- Irás, de alapvető problémáról van szó# Kiss elvtársi A célunk az volt, hq; y a szerkesztők vlszálysúgát a mi pártszervezeteink hogyan lelik meg, ho:yan fogja fel a gyárban dolgozó értelmiség • közötti politikai munkát, hogyan Ítéli meg az embereket* Rendkívül sok apró jelzés jött mind a két gyárból, hogy az a pozíció k^kxxxáxx ahogy a párt szervezeték kezdik megítélni az értelmiséget, az magában hordja a bizalmatlanságot, ezt nekünk nem szabad megengedni. Ha lehet egyáltalán szí»ktán3ágról be z élni, akkor ez az egyik fő terület, ahogyan megítélik a pártszervezetek a műszaki értelmiséget* Nem vagyok jóba ón sem ezzel a réteggel. De az itteni vita cn^em is arról győz meg, hogy helyes volt er- i ről beszélni, megismertük egymás álláspontját eb en a kérdésben, de ezzel nincs lezárva ez az ügy. Itt bizonyos dolgokat rögzíteni kell. ^ A népi demokrácia 13 esztendejében a műszaki értelmiség nagytöbbsége ez lecsatlakozott a népi demokrácia mellé és a körömpiszkalással, az úrázással együtt dolgoznak azoknak a terveknek a végrehajtásán, amit a k< mány előirt, ez a leglényegesebb számunkra* A Lánggyár jelentése is felsorolja, hogy nagyonsök műszakilag nehéz problémát oldottunk meg, amiről csak dicsérettel lehet nyilatkozni. Ebből következik, hogy a müszaklórtelmiség nagytöbbsége velünk szemben jóindulatú. Nagyszámban vannak olyan erők,., akik közvetlen az osztálytól jöttek, a munkásosztályból, jólhete, hogy ezek az emberek korábban bekerültek a régi értelmiség közé és egy kicsit ők is tanultak tőilük. De ezek azért mégis a munkásosztályhoz‘tartoznak. Ez nekünk egy olyan mag, amire támaszkodnunk kell, és lehet. Ezt is meg lehet "áll api taxii, hogy alacsony a párttagság száma a műszaki értelmiség között, Az is eléggé általános dolog, hogy nem is mindég a szakmailag a legkiválóbbak vaflnak a pártban. Ez is hozzájárul a hangulat kialakításához, mi semmiféle elvtelen eftgedmóftybe nem megyünk bele, Ii-felft a réteg felé olyan követelményeket állítunk fel, mint a tö tol felé, hogy egyet értsen r~' a párt politikájával, azért harcoljon is és , hogy az elleni'orradálom alatt rendesen viselkedett, akinél ez nincs meg, az ne legyen párttag. Még mindég nincs erőteljes politikai munka ebben az irányban, hogy a műszaki értelmiség legjobbjai hbx legyenek a párt tagjai. Nem elég körültekintő az üzemi pártvezetés a műszaki értelmiség irányában. Sokszor nem veszik tekintetben, hogy milyen emberek dolgoznak ott. Másként kell közeledni egy kazánkovácshoz, vagyegy mérnökhöz. Mégis van türelmetlenség, és bizalmatlanság az értelmiség irányában. Azok a mudszerok, amiket alkalmazunk az sem a lég szerencsésebb. Nem a pártnapok, előadások a legjobb módszerek amivel közeledni lehet* Ml elég keveset forgolódunk ezek között az emberek között* Kevés a személyi tapasztalatunk* ESgjobb ha köztük vagyunk* Nemcsak úgy lőhet növelni a pártnak a befolyását, hogy a párttagságé*- arányát növeljük, hahóm az a báj, hogy nincsenek egy véleményen velünk* Hiába van 1o-12 párttag, a párt befolyása mégsem jó* . A legsúlyosabbnak azt tartom mind a két jelentésben, hogy a pozicio nem a leg-szerencséaebb. A problémát ne azok felé vessük fel, hanem felénk, ezért nekünk kell önkritikát gyakorin!, és utána megmondani, hogy mit hogyan kell csinálni,’ Ennek tartalmi értékelésével egyetértek, A lánggyári jelentést én is jobbnak tartom, tárgyilagosabbnak, hogy félnek a hajógyári műszakiak, még a párttagok is, itt nincs valami r endben. Bizonyos jelenségekből nagyon messzemenő következtetéseket vonnak le. Eba b --J- 7 -i
