Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1958-10-02
2. .; / I ; / s ■ 1 \.t .i v) V> QliiK. eléggé széttagolt f egy-egy bizalminak a tagjai több termbon vannak, és a dolgozók többség* nő, alcikat nehezen tudnak eggyőzni arral, hogy a csoí^rtértekezlet milyen fontos, d* a n*v«lő munkával még nam tudtak átjutni odáig, hogy őzt mog tudták volna .yalositörii. A dolgozónők munkakörülményeinek megjavítását a pártszervezet mindég szón előtt tartja. Az igazgató elvt*rs fölé több javaslattal is dfordult . 1958 I.n. évébon konfokol,á üz omrésziikb«tx a pártszervezet javaslatára ii-re:.: műszakról két. műszakra álltak „f,-morf 'óbban' az üzemrészükben" főként nők dolgoznak. A Izekszsrdi úti lizomrészbon pedig ogy műszakban dolgoznak-a III. N.évtől k*zd¥*7~FéTtr i tt több-gyermekes anyák deÍgQ'zhákV~Szihtén a pártszervezet javaslatara 1957 októberében kvarclámpát" szerzett be az üzem. 1958 februárjutói pedig üzemi orvosi rendelő áll a dolgozók rendelkezésére. Politikai navolő munkát a nők között a pártbizottság szabad p*rtnapeken röpgyülésokon szokott kifejteni. A nőtan*cs üzemen belül megalakult, nz egyik dolgozó a XIII. kei Nőtanács tagja. Nőtanáos munkáját a p-rtszervezet#r segiti, do még munkájukban dók hiányosság mutatkozik. az üZemi tanács munkáját a pártszervezet eddig csak annyiban sogitotte, hogy előzőleg megtárgyalandó napirendi pontokat együtt a szakszervezettől és az Igazgatóval megbeszélték, és az értekezleten resztvettek. Az üzemi tanácson belüli kemunista frakoiot csak egyetlen egy esetbe n_ jlIaŐLÍíIa a eh hívták össze. Vezet őségi ülésen az üzemi tanéos munkáját még a pártszervezet nem tárgyalta. ’ MJ.nt már emlitettem az előbbi kérdéseknél a pártszervezet csak 1958. II. félévi munkaterviben szerepel# nagyeob súllyal a szakszervezeti munkával való foglalkozás. az in tapasztalataim és a beszélgetésből leszűrt tájékoztat*^ alapján a vizsgált időszak háromnegyed részében a p.rtszervezet és a szakszervezet kapcsolatából kifolyó hiányosságok abból adódtak, hogy először a réj^i j3*..rtvez«tőség és a szakszervezet vezetősége között erős bizalÉStTSÍifág”Sllf fönn egymással szemben, ’Ézek nem is annyira a két szervezet közötti ellentét, hanem személyi ellentétekből adódtak. A kiélezett helyzetet a delgozókkal való oeszélgetúa következtében rég arra á meggyőződésre is jutottam, hogy bizonyos mértékben az igazgató elvtárs egyes intézkedései is súlyeabitolták. Pl. az-igazgató elvtwrs az előlegek szétosztásában a szJü^&ervezötnek a véleményét kéri.ki, továbbá egyes dolgozóknak egyik munkakörből a “'másik' uhkaícörbe való áthelyezésekor sem hallgatja meg a szakszervezet véleményét . Ha mégis valamilyen dologban kikéri a szakszervezet véleményét az utóubi időkig legtöbbször nem tudtak megegyezni és az igazgató „Ívtárs saj*„t elgondol, sait valósította ne&». De most uz uj p;rtvezetőség tiegváiásztása óta megváltozott a yzet, mert az uj párttitkur elvtmrs mindén kérdésben becsületes kemunista módra véleményt mond, vagyis ha a szakszervezetnek helyes az ülluspentja akkor a szakszervezetet támogatja az igazgató elvt^rssal szemben, vagy ha fordítva akker az Igazgató *lvti»rs álláspontját, vagy esetleg egy harmadik javaslat alapjan oldják meg a problémákat. Az előző pártvt zetőség és a szakszervezet közötti rossz viszpny a dolgozók meglátása szerint abbéi is adódott, hogy nagyon későn tisztázódó t t az üzemi bizottság tagjai között aá~“9i tíví s felfogás ami az ellenforradalom alatt vetődött föl, hegy a szakszervezet önálló független szerv s az üzemi bizottság azt a tévis felfogását nehezen vetkőzte le, ca
