Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1989-03-10

lésből inkább a szembenállás, és nem annyira a nemzeti egység kialakulásának lehetőségét látják.” Ez így pontosan igaz.

Tisztelt elvtársak! A továbbiakban a néhány időszerű politikai kérdésről kiküldött előterjesztéshez fűzök egy-két gondolatot. Kérem, hogy az írásos anyaggal együtt erről is folytassunk eszmecserét. Elsősorban abból a szemszögből, milyen szemléletváltást, milyen politizálási módot kíván a pártmunkában a többpártrendszerre való átmenet.

A tavaly májusi pártértekezlet határozata kimondta: „A nép- ' hatalom érvényesülésének és gyakorlásának feltétele és eszköze a párt vezető szerepére épülő szocialista pluralizmus.” Ez nem zárja ki a többpártrendszer lehetőségét, de nem is kötelezi el magát mellette. Mi akkor úgy gondoltuk, hogy a politikai pluralizmus hazánkban az egypártrendszerre épülve, az MSZMP vezető szerepének megtartásával bontakozik ki. Azóta fel kellett ismernünk, hogy a társadalomban reális igény van az eltérő gazdasági és politikai érdekek pártokban szervezett megjelenítésére is. A kiküldött munkabizottság véleménye szerint — amit a Politikai Bizottság megerősített — nem felelne meg hosszú távú politikai érdekeinknek, a többpártrendszer létrejöttének akár politikai, akár adminisztratív eszközökkel történő megakadályozása.

Vajon a jogállamiságból, a szocialista pluralizmus kibontakozásából következik-e a többpártrendszer? Nem szükségszerűen.

A jogállamiság a társadalom működésének törvénybe iktatott szabályait jelenti, amelyben minden állampolgár — bármilyen helyet is foglal el a társadalmi munkamegosztásban — ismeri kötelességeit és élvezi jogait, tudja, mit vállal, ha megsérti a törvényeket. Jogállamiság tehát többpártrendszer nélkül is elképzelhető, mint ahogyan a társadalmi pluralizmus sem vezet szükségképpen pártpluralizmushoz.

Fel kell tenni magunknak a kérdést: ha a pártértekezlet után más módon politizálunk, meggátolhattuk volna-e egy ilyen helyzet kialakulását. Szerintem nem. A gazdasági és politikai vábrás; hazánkban nem a pártértekezlet után, hanem az azt megelőző egy-másfél évtizedben alakult ki és mélyült el. Napjainkra kiderült, hogy az 1956 után jelentősen korszerűsödő politikai rendszer sem volt képes megakadályozni a szubjektív eredetű, hibás gazdasági döntéseket, a káderpolitika közismert tévedéseit, a politikai elkényelmesedést, a párt és az állam közötti felelősség összemosódását. Ezért az MSZMP-vel és ezáltal az egypártrendszerrej szemben is megrendült a társadalom bizalma.

Ennek következtében ma sokan — politikailag korrekt, tisztes-18________________________j