Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1989-08-09
---------------------ni --------^ ^ ^ ' "*** > á E kis kitérő csak azt kivánja igazolni, hogy a munkáspo litika nem időszerűtlen, nem vehető le a napirendről, kű Ionosén akkor nem, amikor a működő tőke bevonása a gazda ságba a közeljövőben egyre inkább realitássá válik. 4., Pártunk zavarát e folyamat - érthetően tovább erő siti. Mint kormányzó párt, mint olyan politikai erő, amely \ felelős az elmúlt évekért, egyrészt kötelességének érzi a gazdaság nem kis részben magántökés racionalizálásának elő segítését, másrészt érzi, hogy ezzel elveszítheti hagyomá nyos bázisát, a fizikai munkások tömegeit, mert a töke rációnál i tása óhatatlanul szembe kerül a teljes foglalkoztatott ság ideológiai óhajával. A munkások joggal érezhetik úgy, hogy pártunk cserben hagyta őket. A szakszervezetek, amelyek igyekszenek ebben az űrbe be türemkedni, ma még súlytalanok, állandó tagadásukkal, fu.g getlenséguk hangoztatásával politikailag arctalanok marad tak. Másszóval az un. csöndes többségnek politikai pártra van szüksége. A kérdés az, hogy hol húzzuk meg a határokat. Látható módón a szűk határok - "fizikai munkás" eltorzít ják a pártpolitikát, míg a túl tág határok • a "nép pártja"- politikailag semmitmondóak. 5., Semmi sem indokolja azt, hogy a "munkásosztály" defi niálásakor eltérjünk a marxi meghatározástól, amely szerint "bérmunkás az, aki szellemi és fizikai munkaereje eladásából í~ él meg". Pártunk osztálybázisát ^zért először is a bérből és fizetésből élőknek kell alkotniuk, függetlenül a végzett munka "fizikai", illetve "értelmiségi" jellegétől. Másodszor: Természetesen pártunk nem mondhat le a kis árutermelők és kisvállalkozók - a jövőben várhatóan növekvő- tömegeiről, annál is inkább, mert a kvalifikált bérmunká sok és a kisvállalkozók közötti határ viszonylag könnyen "átjárható". Függetlenül egy vállalkozás ipari, mezőgaz dasági, vagy szolgáltatói jellegétől maga a vállal kozó, a kisárutermeI6 mindaddig dolgozónak tekinthető, amíg megél hetéséhez feltétlenül szükséges saját munkája., amíg tulaj donának hozadéka nem fedezi megélhetési költségeit. A kis , vállalkozókat - legalábbis Marx szerint - csak ez_ ku1ónboz tett meg a tőkés vállalkozóktól - ez utóbb i ajk po 1 ,i ti kai ér dekvéde1mét_viszont már pártunk nem vállalhatja fel. A tőkés vá1 I a 1 közökhöz mint politikai partnerekhez keli viszonyul nunk. Az itt vázolt osztálystruktúra (bérmunkások kisvállal kozók - tőkés vállalkozók) a marxi felosztásnak felei meg, és alapvetően eltér a hagyományossá rögzült osztá1yfe1togás tó(l . Ti ük. j* " TÍ V:.?;: jTfe. c-itféW i
