Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1988-04-08

fj I- 2 -a visszarendezésre való törekvés is jellemző. Döntő többségüknél megje­lent azonban az a vezetői magatartás és gondolkodás, amely az erőket és eszközöket a feladatok megoldására koncentrálja, tudomásul veszi a sza­bályozórendszer követelményeit, nem egyedi kezelési eljárásokat, kibú­vókat keres. A vállalatok komoly erőfeszítésekkel igyekeznek az új sza­bályozókhoz minél előbb alkalmazkodni és tevékenységük új lehetőségeit felkutatni. Az év elejei tapasztalatok, felmérések alapján körvonalazódnak a­­zok a súlyponti kérdések, amelyeket a vállalatok a legfontosabbnak tar­tanak. . ^■ - Piacbiztosi tás: A nem szocialista relációjú piacokra minden vállalat igyekszik szert tenni, hiszen a szabályzók erre ösztönzik, bár a ko­rábbi évek normatív exporttámogatásának (különbözeti termelői forgal­mi adó visszatérítés) megszüntetésével csökkent a közvetlen exportér­dekeltség, mivel a Ft-leértéke lések ezt nem kompenzálták. A vállala­tok számára a nem Rubel elszámolású export elsősorban a bérpreferen­cia miatt értékelődik fel. A $ export, túlhangsúlyozása, valamint az, hogy a szabályzók nem tesznek különbséget a feldolgozottság mértéke szerint, okoz olyan problémát, hogy a nyilvánvaló népgazdasági érde­kekkel szemben a vállalati érdek érvényesül. (Pl: a MÁT inkább expor­tálja félkész aluminiumtermékeit, semhogy alacsonyabb áron adja el magyar partnervállalatainak továbbieldolgozásra, igy azoknak ezt im­­portból, valutáért kell beszerezni) A szocialista relációjú piac tovább szűkül. Ez elsősorban azokat a vállalatokat érinti érzékenyen, amelyek hosszútávú fejlesztési poli­tikát alapoztak erre a piacra (Pl: GDHD, AUTÓVILL, MEDICOR, GANZ KMGY). A szabályozórendszer Rubel elszámolású exporthoz kapcsolódó elvonásai várhatóan több vállalatnál kapacitásfelesleget és kapaci­­tásleépitést fog eredményezni. Ez ma még nehezen átlátható folyamatot indít el: egyrészt a szocialista piac esetleges jövőbeni fellendülése időszakában már egyáltalán nem, vagy csalt nagy áldozatok árán lehet ezeket a kapacitásokat ismét termelővé tenni. Másfelől rövid távú ha­tását tekintve a vállalatok költségviselő termékeinek felszámolása már 1988-ban rontja a tőkés értékesítés versenyképességét, a termelés gazdaságosságát. ______________________________________________________________________j t »_ ^. s39& ___________ __--- — — - —----- — --—I. ) -—.........—* 11 ------------

Next

/
Thumbnails
Contents