Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1987-03-19

-s. Olvasva és ismerve a MT rendeletét, az embert foglalkoztatja, hogy ha nem írták volna alá a dátumot, akkor vajon ki lehetett volna-e találni a rendeletből, hogy az mikor keletkezett. Netán 1950-ben, vagy 1987-ben. Visszaemlékezve az elmúlt évtizedekre, úgy hiszi, hogy nyolcszor vagy tízszer megjelent ilyen tipusu határozat és soha nem volt eredményes. Alapvetően azért nem, mert egy problé­makörnek a következményeit nem lehet megszüntetni az okok nélkül és az okokkal pedig aránylag keveset foglalkozunk, és a fő tüzet a következményekre irányítjuk, nem az okoknak a megszüntetésére. Tulajdonképpen a VB állásfoglalásában minden benne van, ami ehhez ■ a problémához hozzátartozik, csak nem arányosan, nem sulypontozva, hanem fölsorolás szerűen. r \ Ma úgy néz ki, hogy Magyarországon két féle foglalkoztatási kör van, az egyik akik főmunkaidőben dolgoznak, azokra vonatkozik ez a rendelkezés, a másik, akik a VGMK-ban dolgoznak, ott nincs mun­kafegyelem probléma, ezalatt az idő alatt nem jár el sehova, mert minden percét végig dolgozza annak az időnek. Úgy gondolja, hogy ez a párhuzam nem véletlen, mert ha nekünk a főmunkaidőben sike­rülne olyan feltételeket teremteni, hogy az embereknek az legyen az érdekük, hogy ott legyenek, és nem az, hogy elmenjenek, akkor nem kellene munkafegyelemről szóló rendelkezéseket hozni és kü­lönösen nem MT-i szinten, amikor sok egyéb feladattal kellene az ország irányitó hatóságának foglalkozni. Tehát nézzünk szembe azzal a ténnyel, hogy ma a főmunkaidőben általában alacsony az érdekeltség, ezért áldozzák fel az emberek szabad idejük egy te­kintélyes részét arra, hogy kiegészítsék azt, amit főmunkaidőben nem tudnak megkeresni. Az összes eddigi próbálkozásunk, amik arra irányultak, hogy a fő­munkaidőnek a "becsületét" adjuk vissza, azok ezzel a kérdéssel nem kielégítően foglalkoztak. Most az ez évi bérszabályozás első alkalommal tesz egy halvány ( kísérletet arra, hogy a bérnek és a létszámnak a viszonyát össze­kapcsolja és azonnal megindult egy létszámleépitési akció jóval szélesebb körben, mint idáig, és egyben megjelentek azok a prob­lémák is, amelyeket ez szül. Tulajdonképpen ezeket a problémákat __ _3 _ _ ;

Next

/
Thumbnails
Contents