Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1986-01-17
1>- 6 - i J A vállalataink azdálkodására gyakorolt pozitív hatások:- gyengült a létszámhl; -itásban való érdekeltsé- a szintszabályozás követelményeinek megfelelően alakították át néhány vállalatunknál a belső érdekeltségi rendszert /növekvő szerepe van az egyösszegű bérutalványnak, nőtt a prémiumok orientáló és ösztönző szerepe stb./- néhány esetben reális útként jártak a felesleges létszám leépítésén. A vállalatok bérgazdálkodása összességében azonban 1985. egyik legsajátosabb jelenségét tükrözte. Miközben a bérfejlesztések mértéke nem haladta meg /több esetben nem is érte el/ a tervezett mértéket; ^ a termelés bázishoz mért alakulása miatt azonban - bár nem jelentős jAvV-i mértékben, de - teljesítménnyel teljes egészében nem fedezett jövedelmek is kifizetésre kerültek. A termelés-értékesítés és a jövedelmek között jelentős eltérés tapasztalható a Magyar Acél, KGYV, j Afi Autójavító vállalatoknál. Ennek egyik magyarázata a létszámhelyzet alakulása által kiváltott "bérversenyben"-maradás; az átmeneti/1 tinek minősített árbevételcsökkenés. Az egyes keresetszabályozási formák között a különbség úgy alakult, hogy- a szintszabályozásban A,1-26,A % közötti, a súlyozott átlag 7,1 %- a növekményszabályozásban 2,0-11,1 % közötti, a súlyozott átlag 7,1 %- kp-i szabályozásban 5/5-8,8 % közötti, a súlyozott átlag 7,6 %- bruttó jövedelemszabályozásában 7,0-7,5 % közötti, a súlyozott átlag 7,0 % növekedés várható. A. szigorított központi szabályozásban a keresetnövekedés 2,5 A vállalati működés jövedelmezőségével való összhangot vizsgálva megállapítható, hogy- a szintszabályozás a tartósan magas jövedelmezőségű vállalatok számára kiugró lehetőségeket kínál, a fejlődést gyorsító tényező, 40^
