Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1985-04-19
--------------------------- — mpb i i ■ i | ~ ^ r«» :> $&$ aXy v v." § i - 3 -Ilyen törekvés volt a MEDICOR Müveknél és több kerületi vállalatnál is. Meg kell hogy jegyezzük; ebben nem a Hajógyárról van elsősorban szó és a MEDICOR-ról, minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a vállalatok részéről, a több egységből álló vállalat részéről egy olyan féléién volt, és erről majd külön fogok szólni, hogy a gyáregységek ne a kiválási törekvésüket erősitsék, ezért valamilyen gestust gyakorolnak feléjük. Mindjárt meg szeretném azt is jegyezni, hogy ezek a törekvések az elmúlt év utolsó negyedében felerősödtek, ezek néha zavart is okoztak, j és bizonytalanságot a vállalat részéről; hogyan készitse tervét, mire számolhat, melyek azok az egységek az adott vállalat keretén belül. Uj vonásként emlitem azt is meg, hogy több menetben, több ^ variációban készültek a tervek. Jellemző, hogy a bérfejlesztés óta az állásfoglalások sorában mindig ez volt az első. Érthető módon többször visszatérnek erre. Erre azért tértek vissza többször, mert ebben volt a legjelentősebb változás az egész szabályozórendszert illetően. És itt nem egyszerűen arról volt szó, hogy a vállalat abban döntsön 5 vagy 6 #-os bérfejlesztést irányozhat-e elő, hanem olyan dolp;okban kellett döntenie, hogy milyen keresetszabályozási formát válasszon a maga számára, ami nem azt jelentette, hogy 1 vagy 2 %-os mozgástere Egyen. Mindezek alapján mit lehet mondani a vállalati tervekről, amelyek összeáltak? Összeálltak abban az értelemben is, hogy készültek olyan elképzelések, amelyek alkalmasak arra; ha a körülmények vál- 1 ^ toznak, igazitsák a terveket a megváltozott helyzethez. Először is azt mondanám jellemzőnek, hogy igazodnak és megfelelnek a népgazdaság követelményeinek. Ezt számokkal is bizonyitani akarom. Megfelelnek a kér. PB által 1984. decemberi ülésén megfogalmazottaknak is. Termelési értékesités tervezett növekedési üteme meghaladja az 1984. évit, mintegy 6-7 % termelési és értékesitési növekedési ütemmel számolnak, meglehetősen nagy szórással. Van olyan is, ahol 2 /ó-os visszafejlődést terveznek, van olyan vállalat is, ahol 1 15 /á-os növekedéssel számolnak. Fontos jellemző, hogy a növekedést, bővülést közel egészében az export növekedésére alapozzák. Ez öskhangban van azzal a célkitűzéssel, ami a népgazdasági tervben is szerepel. Nagyon pozitív dolognak tartjuk, hogy az exporthordozó ■ nagyvállalatainknál bővül erőteljesen. Néhány példa: a Hajógyárban pl. a dollár export indexe 162 Hozzá szeretném azt is termi, <§X |.....--mt------------------------------------------------—------------------------------------------ , * **’
