Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1984-12-20

keletkeztek, eszközhatékonyságuk romlott. A piaci helyzet vál­tozása kiemelkedő szerepet Juttatott az alkalmazkodókészségnek, a vállalati belső viszonyok fejlesztésének. A téma széleskörű napirendre tűzése a pártszervezeteknél, a tapasztalatok közreadása megindította a szemléletváltozást, a tanulságok hasznosítása azonban ma még inkább tartalékot Jelent. ^ Vállalataink pénzügyi helyzetében tükröződik a lekötött eszközök ' magas aránya és a termelés pénzügyi realizálásának hosszú átfu­tási ideje. Az időszak közepén Jelentősen megdrágított készlete­zés átmenetileg csökkentette ugyan a vállalataink forgóeszközál­lományának növekedését, de meg nem fordította, sőt az utóbbi év­ben újra nőtt. Ebben közrehat a gazdálkodók közötti kapcsolat nem kielégítő alakulása s az anyagellátás bizonytalansága is. Az e téren folytatott vállalati gyakorlatot kedvezőtlennek minősítjük; olyannak amely a népgazdaság igényeivel a kibontakozás fejlődési irányaival ellentétes. Még mindig csak a mérési időpontokban kap a készletállomány alakulása megfelelő figyelmet. Nem vált Jellem­zővé a folyamatos gazdálkodás. A termelőtevékenység szervezettsége, a vállalati belső mechanizmus, a szervezeti, irányítási és az érdekeltségi rend lényegesen, de nem a kivánt mértékben változott. A gazdasági kör­nyezet kényszerhatásai fokozódtak, s a perspektivikus vállalat­fejlesztési elképzelések a korábbinál Jobban beépülnek a válla­latvezetők gondolkodásába. A vállalaton belüli érdekviszonyok alakításával a vállalati egységek belső önállóságának növelését; a teljesítmények pontosabb elhatárolását és mérését; a vállalati központ irányító, koncepcióalkotó szerepének növekedését s a vég­­( zett munka eredményeiért való nagyobb felelősséget célozták. A vállalati szervezetfejlesztési tevékenység a beszámolási idő­szak folyamán felgyorsult. A kibontakozó változások mozgatórugója elsősorban a külső kényszerhatás volt e nem a gazdálkodó egységek j*' . i- 4 -

Next

/
Thumbnails
Contents