Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1978-11-17
| ; ' . ■' . i ' -• ;•'* i- 6 -tapasztalni a "nyugati” technika, munkaszervezés túlértékelését, vagy azt, hogy fejlődésünk megítélésében figyelmen kivül hagyják történelmi hátrányunkat. Túlzó véleményeket legtöbbször gyorsabb fejlődésünk vágya mondatja velük. A nyugati életformát a fiatalok döntő többsége elutasítja. Az elutasítás mellett azonban a fejlett kapitalista országok nyújtotta tárgyak megszerzésében, elérésében túlzottan türelmetlenek. A fiatalok nagy többsége teljes mértékben egyetért a párt és a kormány külpolitikáiéval. Azt reálisnak, elvhünek, egyenletesnek és szélsőségektől mentesnek Ítélik. Az elenyésző számú egyet nem értők azzal indokolják álláspontjukat, hogy külpolitikánk nem elég önálló, erős a függésünk a Szovjetuniótól. ■— A fiatalok jól látják, hogy hazánkban a szocializmus épitése alapvetően attól függ, hogyan alakulnak kapcsolataink a Szovjetunióval, a szocialista közösségek országaival, milyen hatékonyan tudunk együttmüködni a KGST-országokkal és a Varsói Szerződés tagországaival. E vélemény képviselete jelentős a szakmunkás és az értelmiségi fiataloknál, a KISZ-tagoknál, a legegyértelműbb a KISZ funkcionáriusok és a párttagok esetében. Elismeréssel adóznak a szovjet embereknek a magasabb fokú politikai, közösségi gondolkodásáért, a világ sorsáért érzett és vállalt elkötelezettségéért. "A világ első szocialista állana", a "proletár szolidaritás mintaképe", "a tartós béj ke biztosítéka" jelzőket használták nagyon sokszor. 1 A szocialista országok szervezett együttműködésének jelentőségét, formáit elismerik. Tudomásul veszik a Varsói Szerződés keretében megvalósuló védelmi együttműködést. Bírálják Romániának "nemzeti önállósága" jegyében tett, a többi tagállamtól eltérő külpolitikai lépéseit. A gazdasági együttműködést szükségesnek és hasznosnak tartják, de ennek politikai jelentőségéről keveset tudnak. Konkrét megvalósulásáról, s ezen belül részünkre származó előnyeiről, kötelezettségeinkről igen eltérőek a vélemények. Ismerik a KGST alapvető célját, meg* valósulását, az egyes gátló tényezőket, de ismereteik ugyanakkor leszűkülnek az árucsere, a kooperáció és a gyártásszakosodás kérdéseire /autóbusz gyártás, orenburgi gázvezeték stb./. Főleg a műszaki és adminisztratív területen dolgozó fiatalok és szakmunkások jelentős része úgy látja, hogy az elmúlt években végbement tőkés világválság, a világpiaci árváltozások hatására lassult az együttműködés, erősödött a tagállamok önállóságra való törekvése. L H§|' * ____________________________ .. .. . ____________ a» s»
