Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1972-04-07
munkával ebben a kérdésformában sokkal közelebb kellene hozni. Évekkel ezelőtt a kerületnek volt egy olyan programja, amit a népművelődési osztály a pártbizottsággal együtt hozott létre.Volt olyan kapcsolat amely elősegítette, hogy szinkronban haladjanak együtt az üzemek és a lakóterület. Az utóbbi időben ez nincs meg, és ezen változtatni kellene. Több olyan klub van, ahová a területi lakosokat nem engedik be. Nem mindenhol vonnak nyilvános könyvtárak, de majdnem minden üzemben van könyvter. Miért nem lehetne megoldani, hogy az ott lakó bemenjen az üzemi könyvtárba. Nincs ebben a munkában összehangoltság, és ugyanez van a felmérés és a jelentés készítése között is. Vannak területek, ahol 6-8 gyermekes családok élnek, az állam részéről mutatkozik a segiteniakarás, de ez mégis kevés. A terület és az üzemi kollektívák között olyan kontaktot kellene megtalálni, hogy az ilyen szegényebb nagycsaládokat segítsék az üzemi szocialista brigádok. ^ A fejlődés nem minden területen mutatkozik olyan hatékonyan mint az anyagban le van Írva. Súlyozni kellene ezt. Javasolja: próbáljuk az üzemi kulturházakat, művelődési házakat ki^ nyitni az üzemektől a terület felé és akkor jobban fogjuk szolgálni azt az ügyet amiért ez az anyag megteremtődött. Hegyi Gyula et.: A VB. ülés óta, az átdolgozás során az anyag sokat fejlődőtt, sokka1 jobb mint a VB. ülésen volt. Keveredett itt a közművelődés és a közoktatás fogalma. A közművelődés ott kezdődik amikor a közoktatás befejeződik. A kommunista ember nevelésénél nekünk ebben a kérdésben folyamatosan komoly feladataink vannak az elkövetkező időszakban is. Helyénvaló az a megállapítás, hogy az iskolában döntő kérdés, hogy milyen alapot kap. Az olvasásra nevelés döntő feladat, ha sikerül megszerettetni az iskolában az irodalmat komoly kulturmissziót teljesít az iskola. Felmérést készítettünk az iskolában mit olvasnak a gyerekek. Jó eredményt kaptunk, 5o%-a szépirodalmat olvas. Közoktatás területén óriásak az eredményeink. A felszabadulás idején a lakosság 9%-a volt analfabéta, 1972-re eljutottunk odáig, hogy Magyarországon az iskola köteles gyerekek 91%-a a régi gimnázium 4- osztályának, vagy a 4 polgárinak megfelelő alapműveltséggel rendelkezik. Foglalkozik még a túlkoros gyerekek problémájával, amit Szabó elvtársnő is érintett, kiegészíti azzal, hogy keresik a módját annak, hogyan lehetne 14, de legkésőbb 16 éves koráig minden gyereknek a 8 általánost elvégezni. Martos István et.: A vitában elsősorban általános kultúrpolitikai pprob- Témákról volt szó, úgy gondolja mindannyiunkra ráférne egyszer egy olyan vitafórum, mely saját tisztánlátásunkat szolgálná, tekintettel arra, hogy itt is különböző vélemények hangzottak el. A kulturforra* dalomnak van e^y olyan eredménye, hogy a képzettség és a kulturáltság elvált egymástól. Műszaki egyetemet végzett emberek között olyan sok kultúrálatlan ember van, hogy szinte ijesztő. Az egyetemeken a követelmények nőnek és ha csak azzal foglalkozik az ember, másra nem is marad ideje. A kultúrpolitikai célkitűzés és a tömegigény között óriási szakadék van. A káros és nem káros fogalma összekeveredik a közizlés fogalmával. Nem minden káros, ami nekünk nem tetszik, attól még nem lesz karos valami, ha nekünk nem tetszik. í____________________________| _______________________________ _ _ i--------1-I-6— i
