Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1971-10-19
_____ m ~ " r ^ ^ é Szól azokról a pröblémákról, amelyek font és lent is jelentkeznek, fent bizonyos fokú kapkodás tapasztalható a közgazdasági szabályozók alkalmazásában. Ugyanakkor a násilc oldalon alapelv, hogy az állami dotáció csői'énjén. Ezáltal felemássá válik a mi gazda.sági reformunk. keni éltető példa a fűd pesti közlekedési helyzet# Nem megí alapozottan soroltuk a fővárosi közlekedést o közüzemi vállalatok válle-etefe fölé , a lo ezer forintos juttatással a mindenáron v lóságra törekedtünk, mert Budapest közlekedésé politikai kérdés• Ez a határozatlanság, következetlenség a közgazdasági szabályozóknak az érvényrejuttatáséban vagy megalapozásában jelentenek feszültséget a népgazdaságban ős ha ezt nem tudja ellensúlyozni egy erős nagy külkereskedelmi tevékenységből szármázó haszon abban a pillanatban'' jelentkeznek ezek .a feszültségek és akkor a mechanizmust ős a vállalati szintű vezetést okoljuk# Egyetért Karácokó elvtárssal, hogy a mai beruházási feszültségeket nem most teremtettük meg, hanem akkor amikor annak feltételeit letárgyalták# ' ^ —• A munkaerő helyzettel kapcsolatban: A KB. kiadványában határozottan szó volt arról, hogy bizonyos fokú munkaerő nélküliség fog jelentkezni, a vállalatok ennek alapján terveztek. Ennek az alapelvnek jegyében hoztuk be a bérszínvonal emelkedést a gazdasági hatékonyságtól függő béremeléseket# "elveti az Európai szocialista országok együttműködését a KGST~n ^ belül. Beszélünk róla, de nem tudjuk megoldani a szabályzók változását. A munkanélküliségen nem tudunk segíteni, ugyanokkor lengyel vendégmunkások a Német Szövetségi Köztársaságban dolgoznak. A KB. határozatot hozott és ajánlotta a vállalatoknak a belső mechanizmus korszerűsítését. Azok a Mávaut vállalatok amelyek azelőtt 5o-1.5oo^fős vállalatok voltak ma csak gyáregységek, önállóság, hatáskör nélkül. Jól fognánk mer ezt a kérdést, ha a. mi párt ellenőrzési munkánk ráhelyezné súlyt a belső mechanizmus kialakítására. Hagy politikai problémát jelent a vállal; tón belüli anyagi érdekeltségi rendszer. Az egyik üzemegységben 2o nap o másikban minimum 8 nap nyereség van. Megkérdezik a dolgozók, hogy miért? Helyesen állapítja meg a VB. beszámolója azt az alapvető láncszemet hogy a politikai munkában a pártolapszervezeteknelc a nyílt politizálásra kell helyezni a súlyt. A legszürkébb politikai munkával, a légérdektelenebb politizálással ott találkozunk,,ahol a műhelyben el kellene dőlni a propaganda agitációs munkának. Ebben az esetben kevesebb lenne a demagógia, a félreértés a jelenlegi életszínvonal k'"' követelményekről, amely általában a munkásokat leginkább foglalkoztatja. * arta Elekné etnő: A beszámolóval, mely egy hosszabb idő munkájáról aclo'tT 'számot' és a X. kongresszus határozatának jelenlegi állásáról tájékoztatott, - egyetért, A pártoktatással foglalkozik, nagyon sok pártonlcivüli kapcsolódott be a pártoktatásba. A határozatok végrehajtásában igen nagy szerepe van a propaganda munkának. A propagandisták irányításánál ezt mindig |r szem előtt kell tartani, nekik mozgósítani kell a feladatok végrehajtására. ‘ felveti a párttitkárok gazdasági függőségét, mely nemcsak a párttitkároknál a pártaktiváknal is jelentkezik, mert minden pártaktivárnak gazdasági beosztása és főnöke van. Sok esetben szembe kerülnek gazda-r sági vezetőjükkel, ami nem előnyös. Sok esetben elfogadják a bírálatot, de ugyanakkor pár hónap múlva visszaüt a dolog. Nemcsak az L(____________________5____________J
