Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1970-09-01
. > ’-ft 4 § ' t'T; V: ' - 6 - ^ A munkaerő átáramiás a és az alkalmazotti létszám arányának nöyokodése általában nem szolgálja a népgazdaság érdekeit. Kárt okoz a vállalatok többségének is, sőt - magasabb jövedelemtől eltekintve - esetenként magának a dolgozónak is, A termelőegységek túlnyomó többsége az elmúlt évek során munkaerőgondokkal küzdött, munkaerőhiányra panaszkodott.. Az ezirányu panaszok nem teljes mértékben és nem mindenütt egyformán jogosak, mivel a nagymérvű munkaerőkereslet mellett a munka szervezettsége, a munkaerőgazdálkodás színvonala keveset fejlődött. Nem ritka, hogy egy-egy ■ vállalatnál miközben mupkásfelvételt hirdet, a kapun belül munkanélküliség van. e./ A bérszinvoqal növekedése meghaladta, vagy megközelítette az 1 főre jutó termelési értékmubabó növekedését. Még - feltűnőbb a termelékenységnövekedés elmaradása a bértömeg növekedéséhez viszonyítva, vagyis a kifizetett bérek egy része mögött nem volt megfelelő termelési érték. Az 1 főre jutó éves összes jövedelem 197o-ben 22 %-kal haladba meg az 1965 év-ib. A jövedelemnövekedés mértéke - a munkaerőhelyzetből adódóan - a munkáskategóriákban általában magasabb volt, mint az alkalmazottaknál. Ezenbelül a segédmunkások jövedelemnövekedése gyakran meghaladta a szakmunkásokét, nagy eltérések tapasztalhatók az egyes szakmák átlagbérének emelkedése között. , Ágazatonként a jövedelemnövekedés mértéke 19 és 26 % között mozog. Termelőegységenként a szóródás már jelentősebb,az r / Akkumulátorgyár 28 %-os, a Kender Juta 51 %-os, a Csomagolóanyaggyár 33 >6—os és a Műanyagipari KTSZ dolgozóinak < 4 < *• *• ______________ /£_______------------------------------------ .. mm —---^ *
