Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1969-11-28
*■■' í ..... " ■ V,'«wi I !tí . *-lejelentésünkben foglalt lakásproblémákkal is kívánok röviden foglalkozni. A kerület lakosságának arányában, a közel 14 ezer kérelem azt jelenti, hogy mintegy 8-9%-a a kerületben élő családoknak lakásgonddal küzdi Az évenként biztosított lakások száma messze az igények alatt van és az évente kiutalható lakásoknál, valamint az uj igénylők között mutatkozó különbség mintegy 18oo- 2ooo lakásigényt jelent. Ennek következtében rendkívül nagy az apparátusra nehezedő nyomás a lakásügyek megoldása miatt és ezeknek mondössze egy töredékét tudjuk rendezni. A lakások elosztása 1965 óta széleskörű aktivahálózat bevonásával történik. A legjobban rászoruló családok kérelmeit széles társadalmi aktivahálózat vizsgálja felül és tesz javaslatot a lakáskiutalásra. Az elosztási elvek ismerete ellenére gyakori a lakásügyekben a közbenjárás és protekcionizmus. Ennek felszámolásáért folytatott harc évek óta eredménytelen. Lakásügyi jogszabályaink rendkívül elavultak, figyelmen kívül hagyják a lakásteren mutatkozó súlyos helyzetet. Ennek megváltoztatása feltétlen indokolt. A meglévő gondjaink nagyobb arányú csökkentését a IV. ötéves tervben tervezett mintegy 76-8o ezer lakás építése csökkenti, de nem oldja meg. Feltétlenül szükséges, hogy iparvállalataink fokozottabb gondot fordítsanak saját dolgozóiXik lakásgondjainak csökkentésére es a kerületben még meglévő üres területek beépítésével gyorsítsák meg a probléma rendezését. A lakásgondok közé tartozik a meglévő lakásállomány fokozottabb védelme, karbantartása. Itt az anyagi eszközök és a kapacitás mélyen alatta van a kivánalmaknak. A kialakult helyzethez hozzájárul az is, hogy az állami tulajdont képező lakásállomány karbantartása, egyes bérlők részéről rendkívül elhanyagolt. Azok a számok, melyeket az anyag mint lakbérbevételt tartalmaz iga-, zolják, hogy ma a lakásokra fordított tatarozás összege mintegy kétszerese a lakbárbevételeknek, és ez sem elég, tehát javítani kell az anyagi ellátottságot e területén és a szükséges kapacitást a javítási munkák elvégzéséhez. Az egészségügyi feladataink ellátásában elért eredmények mellett, legjelentősebb gondunk, hogy intézményeink jelentős része régi ^ épület. Nőtt a zsúfoltság, rendelőintézeteinkben és kórházainkban. A III. ötéves terv időszakában az egészségügyi kormányzat döntő erőfeszítéseket tett.a falusi és vidéki lakosság egészségügyi ellátásának javítására. A beruházások zöme vidéken realizálódott, eközben Budapesten és kerületünkben a színvonal stagnált, egyes vonatkozásban romlott, pld. a korházak, szakrendelők vonatkozásában. Kerületünkben kiemelten fontos a Róbert Károly krt-i kórház fejlesztése, a Madarász utcai gyermekkorház fejlesztése,a 5* szakrendelő intézet megépítése. Ezenkívül ipari üzemeinkben a főállár su üzemorvosok számának növelése. Az oktatással foglalkozó anyagrészhez kiegészítésként egy x^roblémát tennék hozzá. Bár az általános iskoláskorú gyermekek száma csökkent, mégis a tantermi ellátottság tekintetében kerületünk.a 22 kerületből 21. helyen áll. Az oka, hogy a tervezett uj iskolák belépése a lipótvárosi építkezés elhúzódása miatt nem következett be és igy s*z árpádhidfői, valamint a Váci ut és Visegrádi u. között épült lakásszám növekedésével még mindig csak váltakozó tanítással, tehát két esetenként három műszakban használjuk tanterí 1 _____*_______ ' ——^
