Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1969-09-04

................ i

Ili®

t..‘"fi;

ftfjHsj '-10-m ■ . : . [ÉH

JjHf _ Többen nem az általuk végzett munkát, illetve a:,:;zk. *>,

! • hasznosságát próbálják összevetni másokéval, hanem - elvontL.

va - a másik dolgozó keresetét.mérik a wegukóhoz és az azonossá..ct, ' - illetve az eltérést mérlegelik, Egyértelműén aég'.:nem sikerült m' deniitt és egész világosan megértetni, hogy nem az egycnlősdi,. b_ ...:m t a helyes és jó irányba húzó differenciált elosztás a szocialista

épités út,ja. Ezt az értelmi tényezők mellett sok érzelmi tényező is befolyásolja. Több vonatkozásban hangsúlyozva lett: amig ann;, i

’ .* f ogasztási .cikk nincs, amennyi a szükségletek teljes kielégítő,., érő ■

kell - nein beszélve az erkölcsi, tudati tényezőkről - addig az anyagi érdekeltséget fenn'kell tartani. Nem egyértelmű annak megértése, ^

■ hogy a z~. anyagi érdekeltség és .az anyagiasság között alapvető külőnb■ j ség .van.,,Az utóbbi időben erősödött az anyagiasság mind a fizikai-,

■ mind--a maszaki dolgozók egy részénél. Az önzésre épülő, társadalmi

! hasznosságot nem.hozó törekvések ellen következetesen fel kell a

í jövőben is lépni. Szükséges,'hogy az anyagi érdekeltséget és az

j •' anyagiasságot megfelelően elkülönítsük és az utóbbit nagyobb fokú

társadalmi elitéléssel illessük.

' “ ' '

. Zavarólag hatott a szocialista elosztási viszonyok .megértetésénél, hogy egyes monopolhelyzetben lévő - építőipar, egyes 'kohászati gyárak - indokolatlan előnyökhöz kívántak jutni. Nőtt a ^ ••'különböző területeken keletkezett bérfeszültségek száma a jövedelem elmaradása miatt, pl. a pedagógusok, .egészségügyi dolgozók, müveze* tők,,,műszaki .középkáderek, és'az adminisztrációs munkaterületen dolgozóig között. .

4./ A pártszervezetek, a tömegszervezetek és a gazdasági vázétpk,mind. az új gazdasági mechanizmus előkészítő időszaká.; • i

f bán, mind' pedig annak megkezdése óta jelentős erőfeszítéseket tettek

az üzemi demokrácia kiszélésit.ésórc, hatékonyságának kibontakozta• tására. E^evó&enységnek keotős jellege van; egyrészt arra irányul, hogy létrejöjjön és kibontakozzék több demokratikus forma, másrészt hogy a dolgozók, szocialista öntudatának fejlesztése révén mind többen részt is vállaljanak a kollektíva ügyeinek intézésében, iz erőfeszítések nyomán számottevőek az eredmények. - Különösen a szakszervezetek hatáskörébe tartozó kérdésekben, valamint a káder-i "s íí)

■ "liilUPi.... --------------------------------------------------------------------? ■

■' H ■unni i in ...

‘“'-'"-‘iim n i - .Mii *<*"^***«m&-