Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1967-10-06

i * i-4-sitás.a elsősorban attól függ, hogy szakmailag rátermett kádereket és vezetőket állítsunk be. Ha ezt hagyjuk, háttérbe szorul az a: kérdés,mely a politikai megbízhatóság és a vezetés rátermettsége.

Harc kérdése mégértetni, hogy a politikai megbízhatóságot kell előtérbe helyezni.

Foglalkozik a társadalmi munkások fokozottabb megbecsülésével, nem a függetlenített pártmunkásokra gondol itt, hanem azokra akik a napi 8 óra után is még sokat tesznek.

Vas Henrik ot.: Csatlakozik az előtte felszólalókhoz, a határozat időszerű, melynek kapcsán sok uj probléma J ott felszínre.

Kiemeli a pártvezetés és a gazdasági vezetés munkájának összhangját a kádermunkában, a nem egységes nézőpontok miatt Jönnek létre komoly ellentétek, melyek kiéleződnek a gyakorlati életben.

Rendkívül fontos a kádermunka demokratikus része. A választott szer^ vek nagyobb hatáskört kapnak a'káderek beállításánál, leváltásánál,

minősítésénél Ezzel lehetővé válik a szubjektív megítélések csökkentése.Csökkenti az elvtelen, összefonódott káderbeállitásokat.

' | * í f'"-’.

E határozat megoldását nem látja könnyű feladatnak. Régi nézeteket, megkövesedett gyakorlatokat kell leküzdeni azzal, hogy a Politikai Bizottság határozatát végre akarjuk hajtani. Az illetékes pártszervezeteknek oda kell hatni, hogy.*állami vonalon határozottan következetesen menjen végre ez a feladat.

Katona Imre et.: A Politikai Bizottság határozatánál legfontosabb,

Hogy 1 annak Jelentőségét mélyen megértse mindenki.

Vannak olyan vélemények ,hogy "na végre, hogy megszületett egy ilyen határozat, mert több a rossz a kádermunkában, mint a Jó." Az elmúlt években folytatott kádermunka és személyzeti munka alapjában véve nem volt róssz. A mi kádereink gazdasági, politikai szinten megállták a h elyüket.

A Pol.Biz.'határozat nem változtat a párt káderpolitikájának eddigi alapelvein. De szükség volt erre, mert a VIII. kongresszus után az elvek nem lettek aprópénzre váltva, nem lett kimunkálva,mit Jelent a hármas követelmény. Különösén állami vonalon, a személyzeti vonal felkészítése nem történt meg. Ebből adódott, hogy az alapelveket kiki saját szájize szerint próbálta érvényesíteni.

Felvetődött, hogy alapvető a szakmai felkészültség, mert az uj irányítási rendszerben önállóan kell majd dönteni. Az uj mechanizmusban a^döntések alapvetően politikai Jellegűek. Nem lehet diferenciáltan nézni, együtt kell alkalmazni. 0zó sincs a szakmai felkészültség csökkentéséről, de a káder funkcióba áHitása szóba $em Jöhet, ha a politikai megbizhatfóság nincs rendben. Ez alapvetőo r A politikai oktatásban, a szakmai oktatásban a valóságos felkészültség a mérce. Az uj irányítási rendszer nagyobb léhetőséget ad arra, hogy valóságos értékben mérjük az embereket.

Tisztázni kell, mi a szerepe a pártszervezeteknek az üzemben, intézményben, vállalatnál. Politikai vezető testület a pártszervezet, az egész vállalat, intézmény hozzá tartozik. Mindenbe Joga van beleszólni, de nemcsak Joga kötelességé is, amikor a párt politikájával ellentétes tevékenységet tapasztal. Az a helyes, ha önálló Jogokat adnak a gazdasági vezetésnek, hogy önállóan döntsenek, de feleljenek is

■ -------------------------------------íl___________ ^ ;