Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1964-09-10
,! i-13-i A Szervezeti Szabályzat általában a párttagok, de a vez- tófűnketónáriusok feló nagyobb igényt támaszt; erről beszélünk, de a napi munkában a kritika e a e t e: i: é nt e 1 ma rád. A követel;n nyakét ma növelni kell;- politikai értelemben mindenekelőtt; nem csak azért, mert a nerazetköfíl • zi munkásmozgalomban viták vaunak, ami tovább fog tartani, a pártmun- í ká« Számára a legelsői hogy növeljük a pulit kai követelményt az esz- | mei szilárdságot,tehát a marxista-lenini 'ta képzettséget. Nem lebe - ! o sülj ük .> sza ük. i tovább ép.-,ént, azonban a párt munka politi kai munka, embere kel való foglalkozás, akiihez az eszmék terén éli tiszta !'ejü - l nek le mi, politikai munka, emberekkel folytatott munka, a .db ez az ossgl jé épp mék terén ke 11 tisztafejünek lenni,- politikai kérdésekben sziláidnak. Ez raeghatérózza a képzést is;- nem sza ad türelmetlennek lenni magunkkal szemben, olyan vonatkozás -élll bán, ko y mindeniránybán képezzük magunkat. Az alunvető a o'xinmus -leninizmus terén növelni ismereteinket. Legyen jé vezetőkószségür.k, ami azt is jelenti,no . tudjuk jól foglalkoztatni a szakembereket ,tne •tudjuk szervezni az adott kollektiva mmkáját. Nem egy emberen ,;ulik a proletárdiktatúra funkcióinál érvényesülése; a vezető kbllek‘ .ivák e.!.ég képzettek,hogy öli :,a,.oc janak. Nei'm rossz és nem szabad elitéin!,hogy a függetlenített uúrtmunkáápk 40 %-aak bele állami oktat •sban vesz részt; amikor a h talonéit vi - vott politikai harc folyt, akkor a pártkádereknek nem ;... szalun, i to - vábbképzésre volt gondjuk, így ezek az elvtársak bizonyos értelemben ; háttól ben var ak. Nagyon elismerésre méltó az az „rőfeszités, árit ezek az elvtársak ki 'ej tenek. Ezt szolgálja ko - , iteni néhány spécit - j lis tanfolyam. Mégsem mondjuk azon..un ki,hogy az üzemi tit ár csuk méru k, v.;gy technikus legyen. Jó, ha i ér nők,- de non ez az elsődle- ! í.es, a nem az, logy a pórt politikáméit érti. Az iskolai végzettség ne •. lebecsülendő, az általános kultúráltáé ., sza mai képzés,- de nem o ak ez ! Az uí-pszervez etekben olyan elv - társak kerüljenek a vezetésbe, - u-cit elfogadna! , cs ne a "könny on gf mozgó" emberek;- igényt növelő terület rné•• a fegyelem, a "elfogás dolga. Van olyan tapasztalat, hogy amip. nem a cselekvés van napirenden, addig az ak i.vi -fc ássál nincs túl n yy baj. Olyan kérdéseket is vitatunk, amit már nem m ice.i.• ene, pl. .. szövetségi politika, ahol ne is az elméi ti kérdésekkel van a baj, hanem az upróp nzreváltásúval, a cselekvésben gátol. A csel*, kvős idején megritkulnak a sorok. Sok szó esik a " fels-..őbb szervek mun.-.áj ’uak gyengéséről", - amit el lehet mondani, el is kell, azonban ha megfordítjuk és ez saját munkánkban lévő gyengeségeket éttérbe szorítja, az már baj. Sok helyen'a külső tényezőkről esik több szó, mint azokról, amelyeken a helyszínen lehetne se »ikeni.Egy adott | pontról nem lehet az e ész helyzetet áttekinteni,ezért jobb saját portánkon rendet csinálni,- mert ez a 'elsőbb szervek murik í ját is rn- gkönnyiti. j fÍ a pártmunka aepi szinvonalsabb, mint a ..azdasági műnk. , mert ni ma - j gunk sem tudjuk a gazdasági munkát meg "öl élőén eegi eni,- csal. ez nehezebben mérhető le. A funkció vállalástól való húzol ázással kapcsolatban; sok vonul - oo, ás an vezette a pártot szükségszerűség, de a kibJk is teenne vaiina , amikor áldozatot vállaltunk. Sokan u. y vetik .'cl ,ho , akr.or nem huzódozás,most van. A nogativ oldalak,! hem akarjuk csinálni, ami álkor veit.Nagyon lény e-.es, hogy milyen posztra, milyen embereket ak mik .'elkérni. __________________________________________h_______________________________________________j . u. pl-h'-ji.-•‘öSHiWH v •> ** ''***■