Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1963-04-02
-----------—------------------------------- u mm ■ m ^ '"*,á^®®k i <imp Ii * I-4-gondot, hogy a kerületi KISZ tagok között ne legyen, aki loo % alatt teljesít. 1962 elején mintegy 1 3oo ilyen fiatal volt, amely számot 5o $~al csökkentették. Elérték, hogy a rendszeresen r.elejtet gyártó fiatalok száma 3o $-al csökkent. Az elmúlt évben tovább fejlődött az ujitómozgalom; 1962-ben 13 3oo uj javaslatot nyújtottak be, amelyből 6 7oo lett elfogadva.Ez 86/mFt. megtakarítást eredményezett. Szólni kell a fentiek alapján az életszínvonal alakulásáról; a kongresszus megállapította,hogy bizonyos eltérés történt,mert azok a tényezők, amelyek 1961/62-ben jelentkeztek, alopvötoon befolyásolták az 'letszínvonal alakulását: aszály, mezőgazdaság szocialista átszervezése, és a honvédelmi felkészültség. Az elért eredmények biztositottdk,hogy a kerület üzemeiben dolgozók átlagkeresete mintegy 3 $-al növekedett; a vállalatok helyesen gazdálkodtak a béralappal, indokolatlan béralapot nem tartottak és nem is lépték indokolatlanul túl. A balesetek alakulása; 1962-ben csökkent a balesetek száma, budapesti szinten mintegy 13 $-al. Mivel iparilag jelentős kerület agyunk, Így ez ránkvonatkoztatva is helyzetképet ad. Meg kell azonban mondanunk, hogy a balesetek száma még mindég elég magas; Budapesten mindan nap 5o dolgozót ér baleset. Ez, túl azon, hogy a legnagyobb érték, az ember, akiknek jelentős része teljesen kiesik a munkából,- nagy kiesést jelent a muhka-normaórakban, nagy a táppénz kifizetés. Kell erről beszélnünk, mert a balesetek jellege túlnyomó részt olya i, amelyeket megfelelő gondossággal ki lehet küszöbölnit megfelelő anyagmozgatás,- ennek hiányból adódik a balesetek 3o $-a, a további 3o % a nem megfelelő üzemi szervezésből. Összegezve: kerületünk dolgozói komoly erőfes itést tettek, hogy az j r- 5 éves terv második évének feladatait megfelelően teljesítsük. Szólni kell még a túlóra felhasználásról; nagyon jelentős e kérdés. 1961- ben 1.4/mPt. túlóra felhasználás volt, 1962- ben 2/mPt. lett tervezve, és 2.5/mFt lett felhasználva. Ez 71 $-os növekedést jelent. Az ezzel kapcsolatos hibás nézetek szükségessé teszik, hogy e kérdéssel foglalkozzunk; ml nem általában a túlórák ellen vagyunk, azonban vannak figyelemreméltó, korrigálandó szubjektív okok. Jól tudjuk, és számolunk is az objektív okokkal; ezek: í « 1./eleve a terve ésből adódnak; bizonyos létszámhiányt túlórával kívánnak pótolni; 2./bel és külkereskedelmi szerveink, a minisztériumok év< közben- népgazdasági érdekre való hivatkozással - rendeléseket áttesznek; 3»/nem megfelelő a koordináció egyes iparágak, és a vállalatok között. Mindezek figyelembevételével is a túlóra % állandó növekedése nem törvényszerű. Minden körülmények között a tervezés hibájából, a vezetés nem megfelelő voltából adódik. Feltétlenül figyelembe kell venni,hogy ami az egyik vállalatnál objektív körülmény, az a másik vállalatnál'” . szubjektív körülmény. L I 3 _________________J ,
