Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1957-10-25
--------------------------- , ,1 ---II ; ■■ ""JJ ' '' m > I- 5 -Viola elvtárs: A Hajógyár részéről megtettünk mindén, amit meg lehetett tenno a hatalmi funkciók v isszaszerzésével" kapcsolatban. Volt nálunk olyan; akit kizártunk a pártból és a kerületi is jóváhagyta, s erre szerzett egy jó ismerőst” éa a KV-nek egyik titkára leszólt telefonon hogy hagyjuk ezt az embert dolgozni. így nem lehet dolgozni. Kiss elv társ; Általában a jelentésre vonatkozóan a következő vélemények hangzottak fel. Nem elég ellomző a politikai~része. Nőm mondja meg, hogy hogyan és mivel akarjuk megoldani a feladatokat amik itt rögzítve vannak. Túlságosan szervezeti ez a terv, ez különösén itt az ülsek napirendjére vonatkozik, Ál'alánosnak tekintik ezt a beterjesztést, amit rá lehetne [ huzni másik kerületre is. Ezeket a megállapitásokát relatíve fogadom el. ^ A következőkből indultunk ki: tervünk feltétlenül kell, hogy legyen. I Idáig csak szervezeti üléstlc tervei voltak meg. Ezért tartottuk szükségesnek, hogy egy Írásos is legyen, melyben meghaátorozzuk a politikai célokat, melyben meg ven adva, amerre a munkát vinni kell. A munkatervnek nem az a célja, hogy valami elemzést adjon, itt csak tényeket tudtunk felsorolni és annak kiegészítését tettem meg amit Láng elvtárs hiányol, hogy mi most a helyzet a termelésben, a hatalmai funkcióimái, hogy'mire építettük a tervet. Ha mi azt akarjuk fiié gmond anik hogy ml & helyzet, akkor legalább 16 oldalas tervet kellett volna csinálni. Itt csak a fő# irányvonalat kell megjelölni. Általános ez a terv. Igaz, hogy általános dolognak néz ki, de az itt"felmerült problémák többségére hasonlóképpen , áll. Szektáns veszély: párt üléseknél, párttagoknál ■jélenetkező mőgelé- “ gültség, - érvényes ez minden területre. Konkréttá a tervet az értekezletek terve teszi.."Amikor arról van szó, hogy nálunk hogyan érvényesülnek a jobboldali tényezők. A tervet egészóbevéve nem tartom általánosnak.'Titkáriértekezletekre vonatkozóon. Ennek is vari előzménye, s ez a következő: Ha csak igy nézzük, hogy titkári értekezlet, hogyan kell feldolgozni á párthatározatokat, de mint ilyent a dolgot elhatározzuk, a pártszervezetek többsége nem ért a | pártmunkáshoz, legalábbis úgy ahogyan kellene. Á párttitkároknak So /ó-a teljesen uj ember, nagyüzemekben van olyan is, hogy novemberben rásózták, hogy ő legyen a titkár. A pártvezetőségi tagoknak 7o teljesen járatlan ezekben a kérdésekben. párttitkárok többségét meg kell tanítani pl, hogy egy tagjelöltet, hogy“kell beterjeszteni. Meg kell velük beszólni részletről-részüretre, Ezért a taggyűléseken vannak felesleges viták. Vannak pl, olyan elutasítások; ahöl nincsen megindokolva. Á pártmunkának elemi“dolgairól van szó, ezért határoztuk hogy ilyen tanfolyamot csinálunk. Ezt mi nem akarjuk aS élettől elszakítani, ez a problémákkal össze van kötve, ezek gyakorlatban v annak felvetve. Pl, flincsnek tisztában,“hogy kinek mi a hatásköre. Ha a dolgo igy van felvetve, akkor nem lehet kijelenteni csupán szervezeti probléma.'Amikor arról beszéltünk hogy kellék- 1 tív vezetés, akkor nemcsak felelületésen magyaráztuk meg, hanem a mindennapi életből“vetük a problémákat. Itt minden mgmondani nem tudtunk a tervben. Én továbbra is fenntartom a korábbi álláspontomat. A hozzászólások nagy többségével egyet értek. Garai elvtárS leegyszerűsítésére akarok reagálni. Mi nem úgy értjük á tömegkapcsolatot, hogy egy embernek 2.000.- Ftzot adjunk, tömegkapcsolatot elsősorban úgy tere tjük meg, hogy a.párt politikájának alapot adjunk. Nemcsak elmenni a tömegek közé, hanem beszélni, nemcsak igent és nemet mondani, hanem megmagyarázni a dolgokat, Atömegektől való elszakadást jelenti, ha keveset jár le az üzembe. Vannak olyan embe -ele, akik ugyan járnak le üzemekbe, csak éppen nem hallgatja meg a dolgozók sérelmeit, vagy csak egyik fülén be a másikon ki‘ £
