Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1989-04-08
r-------------------------T-t- m ---mmrn » > .--' ~ r » >» ■ .-*» I ■ :-;-v^ív = ';í- : ■ , . . • í ;] - 3 -remtenek nemcsak a tartozások visszafizetésére, hanem a hosszú távú vállalati jövő megteremtésére is. Ugyancsak az elmúlt évben a Kohászati Gyárépitö Vállalat pénzügyi ne- i hézségei hivták fel a figyelmet arra, hogy a tőkés piacokon való részvétel, valamint a belső gazdálkodás a korábbinál lényegesen körültekintőbb tevékenységet igényel. A vállalati jövedelmezőség azt mutatja, hogy a gazdálkodó szervezetek döntő többsége a gyakran változó közgazdasági környezeteben is meg tudja találni azokat az eszközöket, amelyekre a piac, vagy a szabályozórendszer rákényszeríti őket. Jól példázza ezt a vállalati nyereségek ^ alakulása is. Ennek ellenére a jelenlegi piaci és irányítási rendszerben nem elégséges az az ösztönző és kényszerítő erő, ami a vállalati jövedelemtermelő-képesség radikális fokozását új gyártmányok kifej-I . ; lesztésén, és új piacok felkutatásán alapuló stratégiára építené. A kerület gazdálkodó szervezeteinél a dolgozói jövedelmek a legutóbbi években - a piaci és szabályozórendszerbeli változások hatására - idöszakonként és vállalatonként eltérő módon alakultak. 1985-86-ban a jövedelmek - beleértve a vállalati gazdasági munkaközösségekben szerzett jövedelmeket is - a termelés növekedési üteménél jobban emelkedtek. Ezt a tendenciát adminisztratív úton szakította meg az 1988-ban bevezetett központi bérszabályozási rendszer, amelyben a keresetek növekedését elsősorban a létszámcsökkenés során felszabaduló bértömeggel lehetett biztosítani. Ezért a vállalatok számára a feleslegesnek tartott munkaerő leépítése volt a keresetnövelés fö forrása. Ugyanebben az évben a személyi jövedelemadó rendszer bevezetése, és a vállalati költségérzékenység növekedése együttesen kétféle hatással járt. Egyrészt a vállalatok csökkentették a gazdasági munkaközösségek részére kiadott munkák mennyiségét, másrészt a mellékállásból és túlórából származó keresetek nettó értéke lényegesen lecsökkent. A nettó keresetek mérséklődése elsősorban a túlmunkát végző dolgozóknál következett be, és ez 1988-ban együttjárt a fogyasztói árszínvonal korábbiaknál lényegesn magasabb növekedésével, ami a mai közhangulat alakulásának meghatározó összetevője. B !___ : ~ .. '-B.' ■ V. I
