Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/1)

1985-02-23

---------?----------------- I — ---mmm ■ > --' 'm 1111 ***"—^ "VJ------------' ^ ■"■"&*■ . v» I 1 J - 9(; Az egyes rétegek műveltésgi differenciálódását a kultúra fo­gyasztásának alakulásában mutatkozó tendenciákat néhány or­szágos adat jelzi. | Azoknak az aránya, akik valamely tömegkommunikációs eszköz, főként a művelődésben uralkodóvá vált TV mellett némi szép­­irodalmat is olvasnak, és valamelyes rendszerességgel színház­ba és moziba is járnak, így alakult: a vezetők és értelmiségiek 53 százaléka, egyéb szellemi foglalkozásúak 33 " tanulók 32 " a nem mezőgazdasági fizikai dolgozók 13 " , ezen belül , szakmunkások 17 " ^ mezőgazdasági fzikai dolgozók 3 " , ezen belül szakmunkások 11 " Ezek az egyenlőtlenségek nem mérséklődnek, sőt újratermelődnek, illúzióvá vált tehet a lineáris fejlődés koncepciója. A munkásosztály kulturális helyzetét illetően nem adnak több derűre okot, a KSH-nak a fogyasztás alakulását jelző információi sem. E szerint 1983-ban a kultúrára költött egy főre eső össze - tartós fogyasztási cikkek nélkül számítva - így alakult: 1980-ban a munkásság évi 998.- Ft 788.- Ft a szövetkezeti pa­rasztság évi 1713.- Ft 706.- Ft szellemi dolgozók 174-7.- " 1230.- Ft A munkások tehát évi összkiadásaik 1,5-2 $-át fordítják művelődésre! A művelődési különbségek enyhítését, a kultúra fogyasztásában amúgy is hátrányos helyzetűek esélyeit napjainkban tovább ront­ja az általános^áremelkedések mellett, a kulturális fogyasztási cikkek és szolgáltatások árának emelése, főként: a legáltalá­nosabb művelődési cikknek számítható sajtó árának 15 $-os eme­lése, a könyvárak 7 #-kal elrendelt emelése, az amúgy is folya­matosan, de 1985-ben 15 #-kal emelt színház, mozi, cirkusz helyárak emelése /jelenleg is 60-80-100, sőt 300.- forintos helyárak is vannak/. f A munkások művelődésének legfontosabb tere a munkahely, aholis megfogalmazódnak a szakmai es emberi követelmények, ahol rea­lizálódnak az ember képességei és értékei, és ahol ezeket meg is mérik. Mégis a munkahelyi művelődés keretei, tartalma, mód­szerei hol szemléleti, hol anyagi okokból, de beszűkülnek, szegényednek, ami van, az korlátozódik a termeléssel kapcsolatos képzésre, amihez járul némi politikai képzés, néha egy-egy 3?

Next

/
Thumbnails
Contents