Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1985-02-23
■ tm m i m "VJ " -------— ■’' ^ * • - :> / J V . f‘í> é át a tanulóifjúságot foglalkoztató, őket érdeklő, érintő kérdések meggyőző, a pedagógust is megerősítő megválaszolását? a tanulók pályaválaszt tásának társadalmilag is^hasznos formálását. A két pihenőnap értelmes eltöltésében a kulturálódási? sportolási, turisztikai programok szervezését. Ezt követően nagyon lényegesnek tartom, hogy az iskolai pártszervezetek jelezzenek a munkahelyek felé e közös együttmunkálkodás bán a legaktívabb szülőkről, hogy a munkahelyi kollektívák is ismerjék meg a szülők iskoláért végzett tevékenységét. Többet kell tenni az iskolai pártalapszervezeteknek a kezdeményezőbb magatartás kialakításában. Sokasodnak a kerületünkben a jó példák e területeni is. Terjesztésük és a módszerek gazdagítása közös feladatunk. Kedves Elvtársak! Az ilyen tipusu és tartalmú együttműködésre csak az az iskola képes, amelynek belső viszonyai harmonikusak, nyugodt alkotói légkör, rend, fegyelem és a hivatást megtestesítő mély gyermekszeretet jellemez. Ennek teljességét akadályozzák azok a tények, melyekre már utaltam és Bornemissza elvtárs is szólt róla: a nagymértékű pedagó^ushiány, a nagy fluktuáció, a képesítés nélküli nevelők magas száma es a munka mellett tanuló fiatalok egyre enelkedő száma. Erre vonatkozó adatokat önök is áttanulmányozhattták az adatok és tényekből, ahonnak csak az 1984-es év adatait, hadd elevenitsem fel, üres állás 26, képesítés nélküli 126^ kilépők száma: 150, belépők száma: 206. így nagyfokú minden pedagógus leterhelése, ami kihat az oktató munkában való i{2;azi elmélyülésére, az oktató munkára való felkészülésre. Engedjek meg, hogy idézzem önöknek Gorkij gondolatát: "Aki azt a bátorságot vette, hogy másokat tanítson, annak mindennap tanulnia kell." Márpedig az új tantervek bevezetése nem kis feladatot jelent számunkra. Hiszen a tehetséges tanulók fejlődése felgyorsult, lelassult a közepes és gyenge képességüeké. Mindez feltétlenül módszertani megújulást, a^ szakmai munkaközösségek alkotó légkörének kialakítását, újfajta pedagógiai útkereséseket, tapasztalataok átadását, problémák megvitatását igényli. Nem válhat az oktató munka rutinmunkává. Mert mindig új tanulói közösséggel találja magát szembe a nevelő. És mindig az adott közösséget alkotó egyéneknek kell előre megtervezni a differenciált munkát. Mindezek komoly felelősséget jelentenek. Mellette figyelnünk kell a pályakezdő, képesítésnélküli kollégák segítésére. A pedagógushiányból adódó belső gondokra - üres állások, továbbtanulók helyettesítése, túl-I órák ellátása stb. Rendkívül problémaérzékenynek kell lennünk, hogy a x-v feszültségforrások, a növekvő érdekösszeütközések ne vezessenek es ne eredményezzenek konfloktusokat. Ezek megelőzésében a szakszervezet igen jó partnere a pártszervezetnek. Az egyre dinamikushbban fejlődő kapcsolatot erősíti a pártszervezetek nyitottabbá válása, és hogy a tantestületek igénylik a helyi i pártszervezet irányító, szervező, ellenőrző, segítő tevékenységét. Közelebb kerülnek a párttagok a testületi tagokhoz a megfelelő partmegbizatásaikon és az egyéni elbeszélgetéseken keresztül. Ez az aktív, pártszervezetnek mindenre odafigyelő tevékenysége elősegítheti a nyugdot alkotói légkör kiteljesedését. Nagyon jónak tartjuk az egyre inkább terjedő klubnapközi rendszert, de ez is sokszor reggel 8-tól este 18-ig terjedő munkabeosztást^jelent. Időt kell fordítanunk az önképzésre, továbbképzésre, kultúráiódásra, saját családra. Talán sikerült érzékeltetnem - nem panaszként - a túlterhelést, a rendkívülivé vált időhiányt, amely hátráltatja annak megvalósulásót, hogy , előbbre lépjünk az igazi alkotó közösségek kibontakozásában, amelynek megvalósításában a szakmai munkaközösségek szerepe rohamosan növekszik. A munkaközösségek megfelelő irányítását a rátermett, szakmailag, ideológiailag képzett emberek kell, hogy végezzék. Ennek biztosítéka az egyre inkább megvalósuló demokratikus munkahelyi légkör, melynek tovább fejlesztésében meghatározó a pártalapszervezetek szerepe. A politikai munka eszközeivel kell, hogy szervezzék és segítség hogy a felszabaduló idő és energia a jobb, minőségibb elmélyültebb munkára való készülést eredményezze. Gt , I
