Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1985-02-23
i 1 7 fenyegető veszély, az bizony még 1984-ben is, és ha még nem vigyázunk, mert ugye itt megint nagyon észnél kell lennünk, és nekünk kell mindezeknek a realitásoknak a tudatában észnél lenni? ha nem vigyázunk, akkoi* ez itt megint napi problémává válhat, es ez a fenyegetés^ ez a Damokles kardja újra ide kerülhet a fejünk fölé. De hat hiába, ez ilyen terhekkel jár. Ne haragudjanak, hogy ilyen sokat beszéltem erről a múltról, csak néhány elemmel akartam mindazt kiegészíteni, amit önök tudnak, csak azt ne felejtsék el, hogy ez nincs mögöttünk, ettől nem szabadultunk meg, mert ez az adósságállomány megvan, azt fizetni kell, azt sem tudjuk csinálni, hogy nem csökkentjük az adósságállományunkat, rá vagyunk kényszerítve. Nem elhatározás kérdése, és ezt megint közbe kell mondanom, hogy egy sor kérdésnél,amikor vitatkozunk, a vitapartner úgy teszi fel a kérdést, mintha tényleges alternatíváink lennének, pedig nincsenek tényleges alternatíváink. Illetőleg viszonylag szűk körben tudunk mozogni. Szóval nem tudunk mást csinálni, mint hogy csökkentjük az adósságállományunkat, aktiv fizetési mérleget kell teremtenünk, több árut kell kiszállítanunk, mig a cserearány vesz.—N teségek pótlásán túlmenően is és az újabb veszteségek pótlásán túlmenően is több árut kell kiszállítani és többletet kell teremtenünk, egyszerűen azért, hogy ilyen nagy adósságállományt karban tudjunk tartani, hogy hitelképesek legyünk, és nekünk pénzt adjanak. Mert csak egy részét fizetjük az adósságainknak meg a kamatadósság törlesztésnek, meg a kamatnak a napi teljesitményből, a folyó teljesítményből, egy részét meg az újabb hitelekből. Kifelé persze azt mondjuk, hogy uraim mi e hiteleket fejlesztésre vesszük fel, önöknek garancia arra, hogy visszakapják a pénzüket, de sajnos az az igazság, hogy ennek az egy része a telgesitmény, a fogyasztás és a felhasználás közötti különbség fedezésére fordítódott, illetőleg most pedig az adósságállomány hiányzó összegének a kifizetésére. Hát ezért persze ezek is olyan dolgok, amelyek egymás között kell tudnunk, nekünk kell tudnunk. Ezeknek bizony van ára, és van terhe, és bizony ezek. most is megvannak, és hosszú évekig itt lesz a nyakunkon. Most ezzel együtt kell a helyzetünket és a cselekedeteinket megítélni. Na most, persze vannak akik időnként félreteszik, mintha ez nem lenne,^és azt mondják, hogy a főbaj nem az volt, hogy ilyen rajtunk kívülálló okokból ilyen nagy dolgok történtek a világban, ( , ilyen súlyos veszteséget okozott a mi számunkra, fő baj az volt, hogy mi nem tudtuk ezt előre, és mi nem másnap reagáltunk. Szóval alapvetően azonnali reagálással, és némi előrelátással sem tudnánk ezeket a számokat semmissé tenni, mert ezek objektiv számok, j A következményeit tudtuk volna enyhíteni, és a terheit tudtuk volna i enyhíteni, később rosszul Ítéltük meg annak idején a helyzetet, abban reménykedtünk, hogy^ez nem folytatódik ilyen ütemben, és nem ismétlődik meg, mert a *73-as árrobbanás az megismétlődött a ’70-es évek végén. 1979-80-ban tulajdonképpen, ebben reménykedtünk, és abban, hogy egyébként is minket ez a külön szocialista közösség minden ilyen tőkés kapitalista ármánytól megvéd. Ezek tudománytalan és megalapozatlan illúziók voltak, abban az időszakban, ami késleltette az időbeni cselekvést. Az sem mentett meg volna bennünket ettől a teher■ tői, úgyhogy ezeket^megfelelő módon kell tudni kezelni. Annak persez, hogy késtünk a reagálásban, annek megvannak a maga többlet terhei. Még abban is. hogy ennek a több mint 10 évnek ez a súlya, és ez a Dainokles-kara tulajdonképpen ebben az utolsó öt évben koncentrálódik itt a^mi közérzetünkben, es a tudatunkban. Szóval valahogy úgy érezzük, és itt zavarok vannak az érzékeléseinkben, ugje, hogy a XII. kongresszusig /M0 ____—---------- , ---in ■■■MM" * **M ~ i
