Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1980-02-23
péből rájuk háruló feladatok elvégzésére, egyre ha- művelődési bizottságok a feladatok, a íendelkezéstékonyabban segítik az iskolákban a párt politiká- re álló anyagi és szellemi erők, valamint a feltétejának megvalósítását. lek számbavételével egységes programmá szervezték a különböző oktatási, képzési, kulturális terveket. Az így kialakított éves és középtávú tervek il-2. A közművelődés helyzete leszkednek a munkahelyek szakmai feladataihoz, a párt és a társadalmi szervek munkájához. A beszámolási időszakban a XI. Kongresszus ha- A munkások között emelkedett a műveltség, kütározatainak végrehajtása során a közművelődési Ionosén a szakképzettség rangja. Soraikban mind munka eredményesen fejlődött. A közművelődés nagyobb arányú a magasan képzettek, a társadaleszközrendszerével, programjaival és rendezvényei- mi, politikai, ideológiai, szakmai kérdések iránt vei sokoldalúan segítette a dolgozók, a lakosság és érdeklődők száma, és növekszik azoké is, akiket az az ifjúság politikai, ideológiai, kulturális ismere- átlagosnál jobban érdekel a tudomány, a marxizteinek bővülését, általános és szakmai műveltségé- mus, a kortárs művészet. Fokozatosan csökken a 8 nek fejlődését, a szocialista közösség formálódását. általánost nem végzett, művelődés iránt közömbös Közvetlen kapcsolatba került a termeléssel, a min- emberek aránya. dennapi politikai munka gyakorlatával, az egyéni a munkások művelődését fejleszti a szocialista törekvésekkel. Módszerei, formái differenciáltab- brigádmozgalom is. Vállalásaikban elsősorban a bak lettek, sokféle igény tartalmas kielégítésére al- korszerűbb termelés és gazdálkodás követelmékalmasak. Kerületünkben — mindenekelőtt a tár- nyeihez igyekeznek alkalmazkodni és ehhez kapsadalmi fejlődésünkért felelősséget érzők körében csolják az egyéni képzést, a kollektív művelődést. — erősödik az a szemlélet, hogy a közművelődés a sokoldalú fejlődés ellenére a kulturális vállalá| , nélkülözhetetlen eleme a társadalom anyagi és sok egyhangúságán, a vállalások és a teljesítés, de szellemi fejlődésének, az értelmes élet, a szociális- az értékelés formális vonásain még keveset sike... ■ ta magatartás és életmód kialakításának és to- rült változtatni. vábbfejlesztésének. Az ifjúság kulturálódás iránti érdeklődése nőtt. A közművelődés anyagi, tárgyi és személyi fel- Ennek kielégítésében a javuló anyagi és tárgyi feltételei kedvezően, de szerény mértékben javultak. tételek kedvezőbb lehetőséget teremtettek a mun- A közművelődésre fordítható pénzeszközök mérsé- kahelyeken is. Nőtt a jól felszerelt, tartalmi munkelten növekedtek, intézményfejlesztés nem tör- kát végző ifjúsági klubok száma. A KISZ a fiatatént. Korszerűsítést végeztek el az MHD klub- iDk életkori sajátosságainak megfelelő politikai, könyvtárban, a Poscher János Művelődési Házban, ideológiai, szakmai és kulturális pogramját a dol- 4 filmszínházban és két Szabó Ervin könyvtárban, gozó ifjúság mind szélesebb rétegére terjeszti ki. megindult a József Attila Művelődési Központ fel- A munkások és az ifjúság többségének műveltújitása es befejeződött a Zeneiskoláé. ségében bekövetkezett változások ellenére, még Ugyanakkor súlyos épület- és műszaki gondok- keveset változott azok helyzete, akiknél az alapkai küzd a Vígszínház és a József Attila színház. műveltség hiányos, vagy naponta vidékről ingáz- Nagyobb fejlődést értünk el a szépirodalmi és nak) lakásuk építésén dolgoznak, illetve nehéz fiszakmai könyvállomány bővítésében, a szakmai zikai munkát végeznek, munkásszálláson laknak, oktatást segítő szemléltető eszközök beszerzésében, Sem tartalmilag, sem formailag nem sikerült megszaktantermek berendezésében, 50 ifjúsági és szó- találni az útját annak, hogy megváltozzon a fiatacialista brigádklubhelyiség — berendezés, felszere- lók nagy tömegének vonzódása az üres, tartalmatlés — létrehozásában. E helyeken a tárgyi feltété- ]an szórakozáshoz. lek javulása tartalmasabb munkát tett lehetővé. Az iskoM feinöttoktatás fejlesztésére, minde- Gyakran található azonban a költségvetésekben nekelőtt az általános iskolát el nem végzettek taolyan kiadás is, amit tartalmatlan programokra, fe- nulásra ösztönzésére az állami és társadalmi szerlesleges eszközökre fordítottak. Néhány üzem, in- vek egyaránt nagy gondot fordítottak. Szervezték tézmény helyiségei, eszközei a rossz szervezés, a továbbtanulást, biztosították hozzá a szükséges nemtörődömség miatt kihasználatlanok, ezeken a feltételeket. Létrejött a Dolgozók önálló Általános helyeken a személyi fluktuáció is magas. A nagy- Iskolája és Gimnáziuma, nőtt a továbbtanulók vállalatoknál (Elzett Művek, Fémmunkás, Medicor) anya8*> erkölcsi elismerése. a közművelődés személyi ellátottsága szakemberek 5 év alatt 2486 fő végezte el a dolgozók általábeállításával, más helyeken a munkához jobban ér- nos iskoláját. Az eredmények ellenére még mintő, felkészültebb társadalmi aktivisták megbízásé- dig több mint hétezer 45 év alatti üzemi dolgozóval javult. A pártszervezetek ösztönző hatására a na^ nincs meg a 8 általános végzettsége. Számuk mérnökök, közgazdászok, technikusok közül mind újratermelődik az újonnan belépők köréből, többen bekapcsolódnak e munkába. A közép- és felsőfokú szakmai iskolai végzettség A szakemberellátás továbbfejlesztését akadályoz- megszerzésére változatlanul nagy az igény. Eseten-1 za, hogy a vállalatok, intézmények döntő többségé- ként ennek mértéke meghaladja, más esetben penek elenyészőek az anyagi lehetőségei. A szakem- dig eltér attól, amit az üzemek érdeke megkíván, berek tömeges képzése ma még megoldatlan. A kerület középiskoláiban az elmúlt öt év során A munkahelyi közművelődés tervszerűségében, a est* cs levelező tagozaton tanuló 12 440 felnőtt társadalmi összefogás erősítésében az 1976-os Tör- 65%-a itt dolgozik, illetve itt lakik, vény lényeges változást hozott. Az új összetételű Az egyetemen, főiskolán évente 75—80 fő kezdi A ’ ’ 1 MMttMN Étit) «*• - ■ <------------------------------------------------------------, ........ ** ~ *
