Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1980-02-23
i feltételek érdemi kritikája nélkül. Nagy nek kapcsán rövid és hosszabb távra szóló az elmaradás a korszerű munkamérési konkrét intézkedések is történtek: módszerek tekintetében is. — a megalapozottabb termeléselőkészítésre, — A munkanormák a teljesítménybérhez va- — a vállalat ügyviteli rendszerének egyszeló túlzott kötődésük miatt gyakran képe- rüsítésére és gépesítésére, zik alku tárgyát, illetve a bér- és kereset- — az improduktív dolgozók termelésbe törszabályozás szerepét töltik be. ténő átirányítására, A meglevő gondok és feszültségek ugyan a — a nagy hatékonyságú gépek üzemeltetési vállalatoknál jelentkeznek, de nemcsak ott műszakszámának növelésére, a szükséges keletkeznek. A belső tényezők mellett szám- érdekeltségi rendszer megalapozására, tálán vállalaton kívüli körülménynek is sze- — a fajlagos anyag- és energiaigény csökrepe van. A rendelkezésre álló munkaerő ha- kentésére. tékony foglalkoztatása, a munkaerő-gazdálko- Szükséges, hogy a jó és ésszerű elhatározások dás feszültségeinek feloldása sokirányú, ősz- a termelés, a gazdálkodás mindennapi gyaszehangolt, tartós hatást kiváltó intézkedése- korlátának tartós elemévé váljanak. A pártket igényel. Ezek kialakítása az irányítás és a szervezetek tevékenységében célirányosabbá gazdálkodás minden szintjén egységes szem- és konkrétabbá kell tenni a politikai nevelő léleten nyugvó, következetes munkát követel és ellenőrző munkát, biztosítva az elhatáromeg. Az irányító szerveknek önmaguk, de a zott intézkedések személyi és szemléleti felvállalati vezetők elé is magasabb követeimé- tételeit. nyékét kell állítaniuk, a vezetőknek pedig e) A kerületben 30 különböző ipari tevékenyséhelyileg a munkaügyi és más szakemberek- get folytató szövetkezet működik. kel szemben. A munkahelyi párt- és szak- Körükben az elmúlt évek során koncentráló' szervezeteknek politikai nevelő munkájukkal, dási folyamat ment végbe, több kis szövetkesegítő, ellenőrző tevékenységükkel olyan fel- zet, mint önálló egység megszűnt. E folyamat tételeket kell teremteni, hogy a dolgozók a nagyságrendjét jelzi, hogy a szövetkezetekben gyakorlatban is azonosuljanak azokkal az in- foglalkoztatottak átlagos létszáma 130-ról 200 tézkedésekkel, amelyek a szervezettebb, ha- főre növekedett. Ezzel együtt minőségi fejlőtékonyabb munkát segítik. dés is bekövetkezett, d) A beszámolás időszakában az ipar termeié- A szövetkezetek termelésének növekedési kenysége, hatékonysága tovább növekedett. Az üteme — a kerületi állami ipar átlagánál a korábban kialakult folyamat, hogy az ipari gyorsabban — közel 70%-kal növekedett. Ez termelés-növekedés szinte teljes egészében a szinte egészében a termelékenységből szártermelékenység növekedéséből származik, tar- mázott. Többségüknél a korszerű technika tósan fennáll. Emellett azonban az évenkénti bevezetése, az annak megfelelő technológia 7—10%-os élőmunka-termelékenység (egy fő- alkalmazása felgyorsult, ami lehetővé tette, re eső termelési érték) növekedésében döntő hogy termékszerkezetük jobban megfeleljen szerepe a nagyarányú gépesítésnek volt és a — belső és külső — piaci igényeknek (pl.: kevésbé a munkaerő ésszerűbb, hatékonyabb ARMAFILT, Puskás, Fémfeldolgozó, HÁFÉM foglalkoztatottságának. Változatlanul igen szövetkezetek stb.). Közülük különösen az magas a munka szervezetlenségéből, a fegyel- ARMAFILT és Puskás szövetkezetek dollár mezetlenségből és a kellő érdekeltség hiányá- elszámolású exportja vált tartósan megalapoból származó veszteségidő. Ebből a szempont- zottá. ból sem elhanyagolható az a körülmény, hogy Belső szervezeti rendjük is fejlődött. Olyan a magas termelékenységű gépek, berendezé- fontos szerveket hoztak létre, amelyek a műsek mellett indokolatlanul is jelen van az el- szaki fejlesztési, értékesítési feladatok színvoavult technika. Sok esetben tapasztalható, nalasabb ellátásának feltételét jelentik, hogy a létszámhiány miatt nem üzemelő gé- A jelzett fejlődés mellett — különösen kisebb pék között több nagy hatékonyságú gép is egységeknél — sok tényező nehezíti működévan. A szemléleti problémák mellett jelentős sük kiegyensúlyozottságát, szerepe van a kellő érdekeltség hiányának is. _ Több hel n a követelményekhez képest A hatékonyság tágabb értelemben vett - i alacs szintű a vezetői tevék egyes ráfordítási elemek szerinti — vizsgálata . nagy ellentmondásokat mutat, pl. a techni- ’ , , , „ , kai-műszaki ellátottság közel másfélszer gyor- “ £ viszonylag megnovekede t alkalmazotti sabban nőtt, mint a munkatermelékenység. A etf„ám tevékenysége nem érezteti hatását termelékenység nem fejlődött olyan mérték- kell°en a, termelés előkészítésében, szerveben, mint amit a szűkülő munkaerőforrások zeseben es az értékesítésben, és a jelentősen bővülő eszközellátottság indo- — Az anyagi-pénzügyi eszközök szűkös volta • kolttá és lehetővé tett volna. miatt a legszükségesebb beruházásokat és A Központi Bizottság 1978. decemberi hatáfejlesztéseket jó esetben is csak nagy nerozata nyomán a hatékonysággal való komphézségekkel tudják megvalósítani, lexebb foglalkozás a vállalatoknál jobban elő- — A felügyeleti szervüktől és a szakmai értérbe került. Több vállalatnál (Láng, MI1D, dekvédelmi szövetségektől az erejüket Medicor, Fémmunkás, CSIV) gondos felmérő- meghaladó problémák megoldásához nem, sek készültek a termelés tárgyi és személyi vagy túlságosan lassan kapják meg az infeltételeinek tényleges felhasználásáról. En- dokolt segítséget (pl. ELKISZ). 7 ! 1 (GO ! ,____________________________________ 1 ■ * I .. ;*v ; I ___^--------- ' 1 v
