Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1975-02-15
4 Kiemeli továbbá az ifjúsági parlamentek sikerét, amelyek a vállalatoknál, iskolákban sikeresen, eredményesen működnek, és hozzájárulnak az adott területeken a fejlődéshez. Az is világos, hogy ebben a fontos kérdésben folyamatosan van és lesz tenniveló, és nem lehet úgy megoldani, hogy egyszer befejezzük. Ez mindig mégujulólag jelentkezik. A dolgozók, az állampolgárok a munkahelyeken mind teljesebben, mind nagyobb mértékben, hatékonyabban vegyenek részt az állami ügyek, és munkahelyeken a vállalati kérdések megoldásában. Ebben az összefüggésben emliti meg - és erre nagy figyelemmel kell lenni hogy az üzemi demokrácia fejlesztését ne csak termelési jellegű kérdések irányában szorgalmazzák, hanem szélesebben, ahogy az üzemekben, a munkahelyeken is a társadalmi élet alapvető kérdései alakulnak, megoldódnak. Ilyen közelítésből indokolt az üzemi demokráciát irányítani és érvényre juttatni. Az üzemi demokrácia ürügye alatt azért nem kevés embernél egy- j részt félreértés is kialakult, vagy polgárjogot nyert olyan álláspont, hogy az a jogok alkalmazását jelenti. Jogot jelent a vezetésre, a hatalom gyakorlására. Igaz, ezt is jelenti. Ebben a vonatkozásban sokat kell dolgozni a pártszervezeteknek, a kommunistáknak, hogy a demokráciát a maga teljességében ^értelmezzük és értelmeztessük. A szocialista demokrácia az állampolgárok, de a munkahelyi, üzemi demokrácia a munkások fegyelmét, kötelességét jelenti a vezetésre, a hatalom gyakorlására, a feladatok fegyelmezett végrehajtására. Itt óvakodni kell a formális megoldásoktól. II. sok helyen, sok^formában szó esik a termelési tanácskozásokról. Ezeket tovább kell fejleszteni, és emellett a munkásgyüléseket kell szorgalmazni, ez is egy lehetőség lesz a továbblépésre. Azonban lehet a termelési tanácskozást is jól előkészíteni, és ott a résztvevőket jól felkészíteni, és lehet ezzel ellentétben egy munlcásgyülést is rosszul előkészíteni. Érdemben kell tehát törekedni a továbblépésre, a demokratizmus érvényre juttatására, el kell kerülni a formális, látszatmegoldásokat. A beszámoló és a vita is foglalkozott a különböző gazdaság;!. 'ipari' jellegű kérdésekkel. Ebben a" vonatkozásban 'több elvtárs - köztük nagyüzemi t'B titkárok is - szóltak a vállalat | helyzetéről, megítéléséről. A szóbeli beszámoló is foglalko| zott azzal, hogy milyen irányban célszerű közelíteni a válla| lati ügyek - társadalmi szempontból is fontos - megoldását. A KB által kimunkált és a kongresszus elé terjesztendő irányelvekből kiderül, hogy jó utón vagyunk. A KB 1972. novemberi határozatával kezdődően ezen a téren olyan fejlődés történt a gazdaságirányításban, az egész rendszerben, amely minden bizonnyal a társadalmi munka hatékonyságát fogja jelenteni. Ez jobban, kevesebb ellentmondással juttatja érvényre a szocialista társadalomra feltétlen érvényes tervszerű gazdálko‘ dást, a népgazdasági érdekeknek elsődleges érvényre juttatását. Ezekről a kérdésekről az irányelvek feldolgozása, az állásfoglalások kialakítása során sok megjegyzés hangzott el a felsőbb szervek irányába. Emellett indokolt azt is látni, hogy a feladatok végrehajtása, a munka nagyobb hatékonyságának megvalósitása során az anyaggal, az energiával, munkaerővel, munkaeszközökkel való hatékonyabb gazdálkodással, munkáegyelemmel lent, a munkahelyeken nekünk is sokat kell foglalkozni, természetesen össz! 6 H j ' | L. - ’------------------ ---------—-----------------------------------------------_______________________________________________________________________________________________________J | 1 ■****■-. «. /** _ _ ... É V ^ * I------------------------------------------------------------------------- —------------- ; ................."W ■■ "»J " ■ 1
