Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1975-02-15
t i Egyetértek araikor az anyag arról szól, hogy a pártmegbizatások | esetenként formálisak. Mggam is tapasztaltam, hogy sokszor be-i érjük a párttagság formális bevonásával. Meggyőződésem, hogy párttagságunk nem kis részenek munkába való bevonása formális jellegű, nem elég érdemi, nem elég lényegi. I Beszélgetve egyik- másik titkárral, vezetőségi taggal panaszkodnak a túlterheltségre, a sok munkára, ami igaz is. De adódik ilyenkor a kérdés, miért nem osztják meg a munkát, és erre már szinte automatikusan mutatják a pártmegbizatások listáját. Kitűnik ebből, hogy a pártmegbiztásáinknál túlnyomó többségben arra törekszünk, hogy komoly tartós megbízatásokat adjunk/' /szakszervezet, KISz, munkásőrség/, de mivel ilyen nem túlságosan sok van akkor jönnek a kitaláltak, különböző felelősök pld. faliújság felelős, faliújság nincs, de felelős az van, vagy van aki azért felelős több even át, hogy az asztalon amikor tagyülés van legyen viz meg pohár, vagy pld. egyik alapra szervezeti taggyűlésünkön méltatlankodva szólalt föl egyik párttagunk, hogy évek óta abból áll a pártmegbizátása, hogy május eisején a lufvalmokat fújja fel. Hogy éveken át egy embernek ez legyen a pártmegbizatása ez egy kicsit komolytalan dolog. Ma még gyakori, hogy az aktivitás értékelésének alapja pusztán a megbízatás elfogadása a feladat vállalása és kevésbé az a döntő, hogy miként tevékenykedik az illető párttag. Vállalatunknál eljutottunk oda, hogy egyetlen alapszervezet, pártcsoport sem elégszik ma már meg csupán a listával, hanem rendszeresen számba veszi a végzett munkát, a vállalt kötelezettség teljesítőt. Jól szolgálják ezt a törekvést a beszámoló taggyűléseket megelőző személyes értékelések is. Pártbizottságunk szintén eljutott oda, hogy az alapszervezetek munkáját ma már nem annak alapján minősítjük hány tagnak van megbízatása, hanem, annak teljesítését a tényleges munkát értékeljük. Mert lehet pld. gyönyörű statisztikai adat- arról, hogy egy pártszervezet tagjainak tekintélyes részét bizzák meg a fi- C'" atalok között ^végzendő munkával, de ha ugyanott az ifjúság politikai nevelése gyenge, a KISz szervezet munkájának színvonala alacsony. Vállalatunknál a beszámoló taggyűlések egyik központi kérdése a pártmegbizatások teljesítése és a pártmunka erkölcsi elismerése volt. Számos felszólaló fogalmazott úgy, hogjr a párt aktivistákat lényegesen több birálat éri, mint dicséret, s munkájuk'nincs arányban az elismerés. Többen felvetették, hogy a gazdasági és tömegszervezeti munka során sokkal gyakoribb a megbecsülés, az elismerés mint a párton belül kifejtett munkáért. Gondolom nemcsak a mi vállalatunknál merült fel ez a kérdés, s azt is tudom, hogy ezt a jogos igényt elsődlegesen vállalati szinten kell megoldani. lugis javaslom, hogy a kerületi pártbizottság alakítson egy "eredményes pártmunkáért" oklevelet, amelyet évenként egyszer a beszámoló taggyűlések alkalmával adományozna. Végső soron a taggyűlés döntene abban, hogy a kommunisták közül kit tart legalkalmasabbnak a kerületi PB. fele oklevél kitüntetésre jfjvasoljti. Ezzel ellehetne érni, hogy Angyalföld pártmozgalméban egyre többen ereznek, hogy szamontártják munkájukat. | Ib||} § ' ... ' ‘—ő-.J 1 1 -■ • ____ . a ; . . ____________: — ■—^— — — --------------------------- "- 22 -