Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1975-02-15
tés és a budapesti munkaerőhiány miatt — — a helyi gazdasági és politikai vezetők szemvidéken került felhasználásra. így a kerületi lélete változott, a tervezés időszakában jobgyárak, telephelyek rekonstrukciója, technikai bán figyelembe veszik a realitásokat, tudaszínvonalának fejlesztése a követelményektől tos tevékenység indult meg a munkaerővel továbbra is elmarad, a szükségesnél lassabban való racionális gazdálkodásra; halad. — fejlődött a vállalatok anyagi ösztönzési A helyi- és a központi forrásokból négy év rendszere, bár eltérő színvonalon, de szinte alatt 100 %-kal növekedett a beruházásokra minden vállalat kialakította hosszabb táv-és a termelés fejlesztésére fordított összeg, de ra szóló bérpolitikai elképzeléseit; ennek reálértékét több tényező csökkentette: — jobban érvényesül a munka szerinti elosz— a beruházások naturális és műszaki mu- tás elve, egyelőre kis mértékben, de csöktatói — az építési költségek emelkedése kent a nők és a férfiak bérében az indokomiatt — jelentősen elmaradnak a pénzügyi latlan eltérés. Ma már nem jellemző, hogy teljesítéstől; az újonnan belépő dolgozók elvtelenül ma- , — a beruházások elhúzódnak hiányos élőké- gasabb fizetésben részesülnek. Javult a régi szítettség, a kivitelezés akadozása miatt, s dolgozók készsége az újak befogadására; ez hosszabb ideig okoz termelést nem ered- — céltudatosabbá vált a dolgozókkal való fogményező eszközlekötöttséget, lassítja a bő- lalkozás, a lehetőségek korlátain belül szávített újratermelést; mos vállalatnál javultak az üzemi munka— a vidéki beruházásoknak magasabb az épí- és szociális körülmények. < tési hányada, továbbá a munkaerő alacso- d) A sokirányú céltudatos gazdasági és politikai _ nyabb begyakoroltságából eredően kisebb tevékenység, mely az élő munkával való ra, a hatékoynság, ezért az új létesítmény cionálisabb gazdálkodásra irányult kedvezően csak hosszabb idő alatt éri el a tervezett hatott a munka termelékenységére. termelési szintet. Az elmúlt négy év alatt az egy főre vetített c) A foglalkoztatottak létszámának növekedési termelési érték 23, 8 %-kal emelkedett. A terüteme jelentősen lelassult, — a korábbi 12 %- melésnövekedés 85 %-a a termelékenység kai szemben az elmúlt év alatt mindössze 4 %- emelkedéséből származik, ami akkoris kedvekal emelkedett. A mérsékelt ütemű létszámnö- ző, ha ennek nagyságrendjét a kooperáció növekedés is több irányú tendencia hatására ment vekedése némileg csökkenti, végbe. A kedvező mértékű fejlődés mellett még min— 1971—72-ben a foglalkoztatottak szama dig szembetűnő, hogy az egy órára vetített teresükként és nagymértékű volt — elsősor- melékenységi mutató alacsonyabb, mint az egy bán a nagyipari üzemekben — a munkaerő- főre eső. A kettő közötti eltérés döntően a még vándorlás, mely a káros gazdasági, morális mindig magas — számokban sokszor nehezen hatásokon túl rontotta a foglalkoztatottak kifejezhető — túlóráztatásból adódik, szakmai összetételét is. A gazdasági és politikai intézkedések nagy ré— A Központi Bizottság 1972 novemberi hatá- sze, amely a fizikai és alkalmazotti területen rozata nyomán fokozatos konszolidációs fo- a fegyelem megszilárdítására, a munkaidő lyamat indult meg, eredményeként lassult jobb kihasználására irányul, egyrészt a vezea munkaerővándorlás, és helyenként a lét- tök gyengeségéből, másrészt a munkaerőhelyszám mérsékelten emelkedett. A növekedés zetből adódóan következetlenül kerül végreaz állami iparban — ezen belül is a gép- hajtásra. ipari és textilipari vállalatoknál — mutat- A vállalatoknál — eltérő mértékben — még kozott, a szövetkezeteknél viszont csőkké- mindig jelentős tartalékai vannak a munkanés következett be. Az állami iparban a lét- erő ésszerűbb felhasználására. A munkás és számnövekedés szóródást mutat, elsősorban alkalmazotti, továbbá a munkásokon belül a a vállalatok vidéki gyáraiban, telephelyein közvetlen termelő és kiszolgáló, anyagmozgajelentkezik. tó dolgozók közötti optimális arány kialakítá— Kedvező folyamat indult meg a munkások sa vontatottan halad. Ebben a kérdésben az J és alkalmazottak közötti arány kívánatos irányító szervek munkája is elégtelen, változtatása irányában. Ezt jelzi, hogy a Megítélésünk szerint a jelzett problémákban 4%-os létszámnövekedésen belül 4.7%-kal a határozott állami és helyi gazdasági intéznövekedett a munkáslétszám, az alkalma- kedések hiánya mellett pártszervezeteink polizotti csak 2,4%-kal. (1965—70 időszakban tikai ellenőrző munkájának gyengesége is fela 12%-os létszámnövekedés összetétele: lelhető. munkás 9%, alkalmazott 18%.) Az utóbbi két évben, de különösen 1974-ben Annak ellenére, hogy a beszámolási időszakban a szervezettebb és kiegyensúlyozottabb termei a munkások számának növelésére jóval korlá- lést, gazdálkodást zavaró tényezők szinte mintozottabbak voltak a lehetőségek, mégis külö- den vállalatnál az anyagellátási nehézségekkel nősen 1973-tól a vállalatok munkaerő-helyzete bővültek. Ez erősebben jelentkezik azoknál a kiegyensúlyozottabb lett. vállalatoknál, amelyeknek termékeiben a ko-Ezt segítette: hászati anyagok nagyobb arányt képviselnek. — a Központi Bizottság határozatai nyomán Ez hatásában nemcsak egyszerű gazdasági megvalósított központi bérintézkedés, a sza- probléma — bár ez is igen jelentős__hanem za -bályozórendszer módosítása, különféle álla- varja azokat az intézkedéseket, melyek a munmi intézkedések; kafegyelem szilárdítására, a túlmunka esökt 4 i \ío I (f I * * - • j . I
