Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1970-10-17--18/1
— ' i ■ ' 1 ' ' 1 |, m ** "" ^-I® > i- 98 -A vezetés színvonalának emelésével és ezzel összefüggésben az üzemi demokráci trál; A beszámolóban, a Kongresszusi Irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalásban, a szóbeli kiegészítésben is kifejeztük, hogy egyetértünk a tagsággal, a pártszervezetekkel és a Központi Bizottsággal is, hogy fejleszteni kell a vezetés színvonalát. Úgy látjuk, hogy ezt a fejlesztéátel kell végezni fent, lent és helyileg is. Ugyanis az utóbbi időben van ’gy olyan sajátosság, hajlamosság a pártszervezetek életében, hogy inkább kifelé beszélnek és saját tennivalóikról ilyen vonatkozásban kevés szó esik. Helyileg is lehet és kell is tenni a vezetés színvonalának emelése érdekében. De nem abban az értelemben, ahogy egyes vezérigazgatók, gyári,,azgatók, egy-két okos vezetői? értelmezi^; hogy ők már értik a mecha•'“n nizmust, de a náluk alacsonyabb beosztásban dolgozók nem, nekik magyarázni, őket még okosítani kell. Az ilyen elgondolással nem ^ lehet a vezetés színvonalát emelni. Igaza van Martos elvtársiak, hogy .plán pillanatban is .vannak tartalékok, csak fel kell szabadítanunk, hogy lényeges előrehaladást tudjunk elérni. A kerületi Pártbizottság beszámolóijában megemlítettük, hogy a vezetés színvonalával kapcsolatban előbbre kell lépni olyan vonatkozásban is, hogy a nagyvállalatokon belül a belső mechanizmust most már végre megfelelően szinkronkba kell hozni a gazdasági mechanizmus követelményeivel. Nem lehet hangsúlyozni azt, a bevezetés 2. esztendejében, hogy a gyárak nem értek meg az önállóságra. Ez nem igaz, mert ezek a gyárak, amelyek "még nem érettek az önállóságra" évtizedekig önállóan dolgoztak, persze a lehetőségek határain belül. Természetesen ez a hatáskör és önáilóságnövelés együtt kell járjon azzal, hogy a nagyvállalati apparátust leépítjük és ezeket a gyárakat megerősítjük. Ez csak egy része a vezetésszinvonal emelésének, a. tartalékok feltárásának, de jelentős kérdések. Ez a kerülőteazért is nagyobb mértékben érinti, mert nálunk az összevonás sajátosságából adódóan sok gyár van, melynek a központja más közigazgatási egységen, más helyen b®lyezkedik el. i El kell érnünk azt is minden szinten, hogy a vezetés legyen jobban emberközpontú, jobban vegye figyelembe a vezet (^munkájában az emj bért. Sok esetben már csak akkor fedezikfel vezetőink, hogy embereiket irányítanak, vezetnek, amikor azok ott akarják hagyni okot, a vállalatot. Ilyenkor megkezdődik a sürgés-forgás, az Ígérgetés. De nemcsak a munkaerővándorlásnál legyenek a vezetők emberibbek, hanem minden vonatkozásban. Ezzel összefüggésben az üzemi demokrácia kérdése; igaza van Igali elv társnak, hogy némelyik vezető hajlamos arua, hogy a munkaerőt, az embert a gép részének tekinti és amikor észreveszi, hogy ez az un. géprész véleményt nyilvánít, véleményt mód, akkor csodálkozik, meglepődik és ideges lesz. Vannak vezetők, akik felemelt kézzel ■ szavazzák meg az üzemi demokrácia elvét, de ha ellenvéleményt hallanak saját elképzelésükről, akkor felemelt kezük ökölbeszorul, mert képtelenek elviselni az ellenvéleményt. Ezen a területen is van még igen sok tennivaló. Ilyen helyen az üzemi demokrácia fejlesztéséről beszélni elég formális, itt a pártszervezetüknek, a | szakszervezetnek és a gazdasági vezetésnek igen komolyan kell foglalkozni ezzel a kérdéssel és komoly erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy eredményt tudjunk elérni. * *7, ^, _______________________:
